A remény alakja [Levi x Eren fanfiction] - ‼ SZÜNETEL ‼

5.fejezet - A pánik kezdete

Már lassan egy hete vagyok itt. Még nem kellett semmit sem csinálnom, mert Erwin meg akarja várni amíg a hozzám kirendelt cseléd megérkezik ide.
A többiek minden nap fogadnak vendégeket. Nem akarom megkérdezni őket milyen dolgokat kell tenniük, mert biztos nem szívesen beszélnek róla.. Viszont néha kicsit félek. Armin mindig mosolyog és próbál pozitív maradni, de látszik rajta hogy meggyötört. Connie, Bertholdt és Marco viszont nem igazán titkolnak semmit, simán kimondják ha fáj a csípőjük vagy bármi más bajuk van. Nem ítélem el őket. Ameddig nem csináltam semmit, nincs jogom hozzá.

Egy közös szobában alszunk futonokon, de a vendégekkel való alkalmakra külön szobák vannak fenntartva mindenki számára. Tehát nekem is van egy saját szobám, de nem használhatom csak szexre. Akkor bemehetek amikor kitakarítok és rendbeteszem az ágyneműt. Az élvezet és a vér feltakarítása viszont a cselédlány dolga.

Ezeket Armin mondta nekem. Azt is elmesélte hogy a cselédlányok szerepe tényleg nagyon fontos. Lelki támaszt nyújtanak és meg lehet bennük bízni.
Mi öten vagyunk az egyetlenek akiknek saját cselédlányuk van. Ugyanis "szerencsémre" bordélyház legszebb és legkülönlegesebbjei közé tartozom. Ami annyival kiváltságosabb hogy drágábbak vagyunk. Mi kapjuk a gazdag palikat. Őszintén nem érzek magam szerencsésnek.. Habár így elméletileg kicsi az esélye annak hogy valami jött-menttől összeszedjünk egy nemi betegséget.
_____________________________

Elérkezett a várva-várt nap, ma megismerhetem a cselédlányt akit mellém választottak.
Erwin behivat az irodájába. Amióta meghoztak nem jártam itt.. Nem szeretek itt lenni mert rossz emlékeim vannak.
Erwin volt az első aki itt ruha nélkül látott. Azóta egy kicsit jobban vagyok. Csak akkor kell levetkőznöm amikor Arminékkal fürdünk. Félre ne értsen senki semmit, egy közös fürdőszoba van. Tipikus japán stílusú, pár zuhanyzóval és egy nagy fürdőkáddal. Habár mi szeretjük medencének hívni mert az olyan luxi.
Az itteni rend szerint mindenki bizonyos időközönként fürödhet. Mi, a "bentlakásosak" este 8 és 10, illetve hajnali 5 és 6 között. Mivel sok vendéggel vagyunk alapból minden nap kötelező a fürdés, legalább is este. A hajnali fürdés az alkalom utáni tisztogatásnak felel meg. Parancsba kaptuk, hogy mindenképpen segítsünk itt is egymásnak. Ha valaki túl gyenge vagy fáradt, esetleg ideiglenesen mozgásképtelen a szex miatt, akkor is el kell rángatnunk fürdeni és segíteni neki megmosakodni.
Szerencsére még nem volt alkalmam senkivel lefeküdni. Rohadtul nem is akarok..

Erwin végigmér, aztán szigorú tekintettel néz a szemeimbe.

-Követed a szabályokat rendesen, Eren? - a hangján érződik a káröröm. Élvezi hogy mennyire félek ettől a helytől..

-Igen.. - felhúzza a szemöldökét mintha várna valamit - Uram.... - erre elmosolyodik. Szadista köcsög.

-Helyes. Nyilván tudod miért hivattalak ide, ugye?

-Igen, Uram

-Csodálatos - hátradől a székében - A lány neve Christa. Nemesebb vérből való, úgyhogy vedd megtiszteltetésnek hogy őt kaptad. Rendkívül kedves és sosem érkezett rá panasz - feláll és lassú léptekkel közeledik felém - Eddig jó kurvákat nevelt ki. Úgy tűnik akik hozzá kerültek nagyra értékelték a kedvességét. Szépen meg fog tanítani mindenre - megáll előttem és az államat végigsimítja a mutatóujjával. Kiráz tőle a hideg és ezt ő ia látja rajtam. Ismét szadista mosoly ül az arcára és egy hirtelen mozdulattal felemeli az állam, hogy ránézzek. Még mindig remeg az egész testem ha elképzelem hány ember életét tette tönkre a kis "üzlete". És látja rajtam a félelmet - Értékes darab vagy Eren.. Kár lenne ha összetörnél. Ne aggódj, itt mindenki vigyáz rád. Találok melléd valakit. Fogadd el a sorsod és jóval egyszerűbb lesz az életed.

"Drága" beszélgetésünket kopogás zavarja meg. Erwin megborzolja a hajamat és az asztalához megy

-Gyere csak - adja ki a parancsot, mirenaz ajtó benyitódik. Az első, amit meglátok egy gyenge kézfej, ami lágy és nőies. Félénken kinyitja az ajtót és belép.

-Elnézést a zavarásért - Alacsonyka, talán 160 centi sincs. Fiatal.. lehet velem egyidős. Az aranyszőke haja lágyan omlik vállára, és tengerkék szemei szinte vibrálnak. Gyönyörű lány.. - Christa vagyok - kedvesem rámmosolyog és meghajol. Nem tagadom, kicsit zavarba jöttem. Sosem láttam még nála szebb lányt..

Ábrándozásomból az zavar fel, hogy Erwin belemarkol az egyik farpofámba, mire kicsit megugrok és apró nyögés-szerű hangot adok ki. Azonnal el is takarom a számat mind a két kezemmel és vörösen lesütöm a tekintetem.

-Csodás - felnevet - Ez az első hogy ilyen hangot hallok tőled - elenged - Nos, Christa viheted őt. A bemutatkozást megoldjátok együtt. Mutasd meg neki a szobáját és készítsd fel az estére

-Este..? - értetlenül nézek rá. Christa megfogja a kezem és szótlanul elkezd húzni maga után. Meleg a keze.. És aranyos. Szépen megyek utána. Egy olyan folyosóra vezet, ahol még sosem jártam. A folyosó tele van ajtókkal, amik külön egy-egy szobába vezetnek. Mindegyikre nevek vannak írva. Elhaladunk Armin, Marco és Connie szobája mellett. Akkor ezek szerint itt szoktak.. nos igen.. Itt "szolgálják ki a vendégeket". Benyitunk a szobába amire az én nevem van írva.

-Eren. Ez a te szobád.. Gondolom elmagyarázták neked mi lesz itt a feladatod - bólintok - Rendben.. Nos, nem kell aggódnod a tisztaság miatt. Én rendben fogom tartani a szobád - olyan kedves a hangja.. Szeretem amikor beszél - A szoba falai hangszigeteltek, szóval a hangod miatt sem kell aggódnod.

Szépen elmagyaráz mindent. Azt is hogy az első vendégem Armin egyik kedvence, Jean Kirschtein. Rengetegszer járt már itt és Marco az állandó partnere. Nagyjából kéthavonta Armint is "meglátogatja" és most rám is kíváncsi.
Szépen felöltöztet egy díszes kimonóba és leveteti velem a gatyám. Azt mondja úgysincs rá szükségem.. Annyira nem akarom ezt!
_____________________________

Este annyi a dolgom, hogy a szobámban várok. Nagyon félek.. Valamiért a lábam is remeg. Annyira nem akarok itt lenni.. De nem tudok megszökni. Az ablakokon rácsok vannak, az ajtók pedig kívülről nyílnak. Nincs menekvés...

Valaki az ajtó elé lép és lassan benyitja. Egy magas, fiatal férfi lép be. Világosbarna, kicsit tüsis haja van, és a tarkójánál fel van nyírja. Az a rész fekete.. Nem rossz az összhang. Egyszerű, barna szemei vannak. Öltönyt visel, szóval csóró nem lehet. Olyan embernek tűnik, akiket a legjobban utálok.. Kicsit lófeje van. És a mosolya is olyan.. bleh.

-Üdvözöllek, Eren. Jean vagyok. De nem szeretném ha így szólítanál engem - szogorúan néz rám

-Örülök hogy megismerhetem.. Uram - a megszólítást kicsit gúnyos hangnemben sikerült kimondani. Valahogy nem kedvelem ezt az alakot, és nem akarom hogy itt legyen..

-Heeeh - közelebb jön hozzám és felemeli az állam - Szép kis pofid van. De látod rajtad hogy nehéz eset vagy. Én vagyok az első vendéged, ugye?

-Igen, Uram..

-Akkor meg kell téged tanítanom egy-két dologra - ismét egy szadista mosolyt villant és leteper az ágyra.

Oké.. Nagyon félek!!

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Oké, igyekeztem. Nagyjából 10 nap kimaradás... Ez kicsivel több mint egy hét, de kevesebb mint egy hónap szóval fejlődök xDD 

Nagyon szeretném megköszönni hogy ennyien olvassátok a sztorit ^^ 300 fölött járunk.. Annyira jó! *-*

Hamarosan jövök a kövi fejezettel! UwU