Csak nem féltékeny vagy?

Start from the beginning
                                    

Amikor ezzel végeztem már csöngettek is. Lementem és ajtót nyitottam. Naoki nem tudom hol lehet talán még ő is a szobájában van és próbál felkelni.

-Szia!

-Szia! Gyere be nyugodtan.

-Köszi.

Gondoltam ha Naoki úgy is az emeleten lesz akkor mi maradjunk itt lent nehogy a végén még kinyírja a tekintetével.

-Maradjunk itt a nappaliban ha nem baj mert a szobámba elég rendetlenség van.

-Oké.

-Felmegyek a könyveimért.

-Oké itt lent megvárlak.

Gyorsan felsiettem és Naokit láttam kijönni a szobája ajtaján.-féltékeny szemeivel rám meredt

-Itt van már?

-Igen csak a könyveimért jöttem fel mert lent leszünk a nappaliban.

-Oké e emlékezz semmit nem mondasz el és ha hozzád ér én tényleg kinyírom.

-Ne légy már ilyen ő nem olyan.

Ki tudja? Na elmegyek lezuhanyzom.

-Oké. Majd ha lejössz kérlek viselkedj vele normálisan.

-Oké tudom...-azzal megfordult és elment a fürdőbe én gyorsan felkapkodtam az aznapi órák szerinti a könyveim és lementem a lépcsőn. Itsou ott ücsörgött az asztalnál és a telefonját nézegette. Ma nem volt annyira tenyérbemászó mint tegnap. 

-Itt vagyok-mondtam neki és leültem a kanapéra.

-Akkor kezdhetjük?-felült mellém és kicsit zavart már hogy ilyen közel ül alig volt köztünk 15 cm.

-Igen kezdhetjük. De előtte kérsz valamit inni

-Nem köszi.

Ezzel el is kezdtük a tanulást.

Naoki szemszöge:

Sokat gondolkodtam a zuhany alatt mint mindig de folyton egy dologra kanyarodtak vissza a gondolataim ami az v olt hogy mennyire szeretem Aitot. És most pont lent van azzal a sráccal kettesben. Mi lenne ha lemennék és úgy csinálnék mintha valami dolgom lenne ott lent. Ezzel meg is született az ötletem hogy lemegyek  a konyhába "főzni". Gyorsan vettem fel valami ruhát és elindultam a lépcső felé amikor hangos nevetések és kiabálások ütötték meg a fülemet. -elkezdtem gyorsabban menni amikor megláttam azt a Aitot akit az a srác éppen....

Aito szemszöge:

(Még mielőtt lejön Naoki a fürdőből)

Már vagy fél órája tanulunk de kezdem unni. Elbambultam és egy hang szólogatott de nem figyeltem. Egyszer csak Itsuo elkezdett megcsikizni. Hangosan elkezdtem nevetni. Majd a könnyem is kicsordult.

-Fejezd már be Itsuo. Miért csinálod?

-Mondtam ha nem figyelsz rám akkor megcsikizlek.

-Nem mondtad-közben tovább folytatta a csikizést én meg csak kiabáltam meg nevettem egyfolytában.

-De mondtam de akkor te épp elbambultál.

Végül arra lettünk figyelmesek hogy Naoki jön le a lépcsőn és ránk néz.-féltékenység volta szemében és valahogy a tekintete azt sugalta :Ti meg mi a büdös francot csináltok?

Itsuo abbahagyta a csikizésemet és de még mindig csak 10 cm volt köztünk.

-Mit csináltok-kérdezte még mindig méregetve minket.

-Hát....mi éppen

-Hát mondtam neki ha nem figyel akkor megcsikizem és továbbra se figyelt rám ezért ez lett a vége-szólt közbe Itsuo mert látta hogy még én se értem mit csináltunk.

-Aha értem.-mondta kicsit megvetve és továbbra is ránk nézve.

-Nekem mennem kéne mert már úgy is befejtük a tanulást nem?

-Ha akarsz nyugodtan menj.-mondtam neki de féltem ha elmegy kinyír engem Naoki de ha ő nem megy el Naoki őt nyírja ki.

-Úgy is van még otthon dolgom. Majd holnap találkozunk a suliban!

-Jah értem. Várj kikísérlek.

-Oké-elindultunk az ajtó felé most a kapuig kísértem. Felém nézett.

Akkor majd holnap beszélünk-megfogta a vállamat és elment. Pár percig utána kicsit még kint vagyok és megindulok az ajtó felé. Persze ki áll ott. Naoki már készül jobban kérdőre vonni érzem. Már az ajtónál voltam amikor megfogta a bokám és a hátam és felemelt, felvitt a szobájába rádobott az ágyra és bezárta az ajtót.


Ennyi lenne a mai rész. Ha tetszett nyomj rá egy csillagot. Az esetleges hibákért bocsánat.






Mindig ott leszek veled (Befejezett) Where stories live. Discover now