Mikor veled voltam, azt akartam, hogy az idő ne menjen olyan gyorsan. Imádtam veled lenni.
Ha tehetném, most is veled lennék, de ez teljességgel lehetetlen.
Emlékszel arra a napra, mikor átjöttél hozzám filmezni? Én egy percét se felejtettem el.
Éppen horrort néztünk, és mindig mikor megijedtél, akkor szorosan a nyakamba bújtál, én pedig védelmezően magamhoz húztalak, és nyugtattalak. Egyáltalán nem a filmre figyeltem, hanem rád, és csillogó szemeidre, mikkel rám néztél.
A szempárod ezer csillagnál is szebben ragyogott, és minden alkalommal elvesztem bennük. Ekkor -ha ez lehetséges-, még jobban beléd szerettem. Azon az estén..azon az estén rám jött valami, és elmondtam neked mindent az érzéseimmel kapcsolatban. Túl gyors? Kit érdekel? Egyszer élünk, s akkor úgy éreztem, hogy most, vagy soha. A legnagyobb meglepetés az volt, mikor válaszként mosolyogva megcsókoltál. Puha ajkad úgy illett az enyémhez, mint két kirakós darab. A csók után alig bírtunk elszakadni egymástól, és nem viccelek, ha azt mondom, hogy egész éjszakán át egymás párnácskáit becézgettük. Nem akartalak elengedni. Boldog voltam a gondolattól, hogy az enyém lettél, és kiderült, hogy te is éreztél irántam valamit.
Azokban a percekben nem jutott eszembe az, hogy a 26 napból már csak 25 maradt.
-'JK'-
Ez a levél feladásra került!
______
Kíváncsi lennék: Szerintetek mi lett/lesz Jiminnel?
YOU ARE READING
✉️ Letter To You [Jikook] [Befejezett]
FanfictionJeon Jeongguk leveleket ír Park Jiminnek. 2. évad: You? -hamarosan-