Emma Watson ✔

Part 5

Reggel ébresztő nélkül keltem, és rögtön lementem a konyhába.
- Jó reggelt! - köszöntem apunak és Debynek, akik már lent reggeliztek.
- Reggelt'! - köszönt vissza kómásan Deborah.
- Szia kicsim! - köszönt apu is, miközben letett elém egy tál gyümölcsös müzlit, amit gyorsan meg is ettem.
- Köszönöm a reggelit! - mondtam, és visszamentem a szobámba.
Felkaptam egy sötét kék farmert és egy halvány rózsaszín pólót, majd elfoglaltam a fürdőt. Gyorsan lezuhanyoztam, felöltöztem végül fogat mostam. Egy alapozóval, egy kis púderrel és egy halvány rózsaszín rúzzsal elkészítettem a sminkemet, majd visszamentem a szobámba. Egy halvány rózsaszín hátizsákot vettem elő, és belepakoltam a cuccaimat. Az előtérben felvettem a pink pulcsimat, a sötét kék sálamat és a halvány rózsaszín cipőmet, majd elindultam. Az ajtó előtt Lana várt.
- Hali csajszi! - köszönt, és megölelt. - Mizujs?
- Szia! Minden ok... - mondtam nevetve.
- Akkor menjünk. - mosolygott Lana.
- Oké.
- Amúgy hogyhogy nem Marc-kal mész? - kérdeztem kíváncsian. Lehet hogy nem kellett volna. Mert jött Lana hosszú és kimerítő válasza.
- Tudod, egy kapcsolatnak nem az a lényege, hogy a két ember folyton egymáson lógjon. Szeretjük egymást, de ettől még függetlenek vagyunk, és van saját, privát életünk is, amikor barátokkal vagyunk, vagy sorozatot nézünk, vagy beszélgetünk az anyukánkkal... - ennél a résznél ösztönösen felfelé,kezdtem pislogni, nem akartam elkezdeni bőgni. - Jaj, bocsi, nem akartam... de talán a nővérünkkel is meg lehet beszélni az élet nagy dolgait. - És bla, bla, bla... bírom Lanát, de olyan sokat tud néha beszélni... Hálát adtam az égnek, amikor megérkeztünk a suliba, Marc ott várta Lanát, így megmenekültem. Bementem a suliba, aztán a termünkbe, és leültem a helyemre, hogy zenét hallgassak. De ekkor Selyan leült elém, majd felém fordult.
- Helló Emm!
- Szia!
- Mizu?
- Semmi. Veled?
- Semmi.
- Na, akkor ezt megbeszéltük... - röhögtem el magam. Selyan velem röhögött.
- De... minden ok? Fáradtnak tűnsz... - fürkészte az arcomat.
- Hát a suliig Lana fárasztott... - kezdtem beszélni, de Sel közbeszólt.
- Ne is folytasd! Tudom, milyen. - vágott fancsali képet, amin azonnal elnevettem magamat.
A suliban ezen kívül nem történt semmi érdekes, szóval négykor elindultam haza.
- Várj, jövök veled! - kiáltott utánam Rébecca. Megvártam, és együtt indultunk el. Egész úton beszélgettünk, és jó sokat nevettünk.
Haza érve kerestem egy csomó nasit, és egy nagy üveg kóla kíséretében felvittem a szobámba, ahol ezredjére megnéztem az Egy kutya négy élele című filmet. Jót sírtam.

..csillamponi_xxx..