𝑫𝒓𝒆𝒂𝒎 𝒐𝒖𝒕 𝒐𝒇 𝒘𝒂𝒕𝒆𝒓 [Boy x Boy]

Fourth day 2/1 ~A strange feeling

>Kai szemszöge<
Mikor ébredesztem azt éreztem, hogy valaki hozzám bújva fekszik mellettem.Az agyam nem teljesen fogta fel így nem annyira törődtem vele, mint amennyire kellett volna.
Lassan kinyitottam a szemem majd 2 ásítás után felültem.Megdörzsöltem a szemem majd feltűnt, hogy valaki tényleg mellettem van.Oda néztem majd szószerint leestem az ágyról ijedtemben.Gyorsan feltápászkodtam majd elkezdtem Isami-t rázni, a vállánál fogva.
-Isami!Isami!Kelj fel!Mit keresel itt?!Ki fogsz száradni!-húztam le róla a takarót, hogy a fürdőbe vigyem, de ekkor csak jobban megijedtem.Meglepődve, de egyben rémülten és kerek szemekkel néztem a lassan ébredező Isami-t.
-Mi?Már reggel van...?-halkult el a mondata vége, majd boldogan rám nézett-Nem száradtam ki!Nem haltam meg!Kai-san, nem haltam...meg...-nézett magára majd szinte láttam ahogy a sötétség az arcára borul.-Kai-san!E-e-e-e-ez...ez meg mi?!Miért követ?!Kai-san!-sikítozott ijedten miközben eszeveszett gyorsasággal kuszott át az ágy egyik végéből a másikba.
-Isami!Nyugi!Nyugodj meg, oké?-állítottam le a vállánál fogva.
Rémülten nézett rám miközben kapkodta a levegőt.
-M...mi történt velem...?-suttogta remegő hangon-Mi ez?
-Isami...neked most lábad van.
Szegény fiú lefagyott.Fogalma sem volt, hogy hogyan történt ez.Ahogy nekem se.
Végig néztem rajta.Könnyes szemekkel és kipirult arccal ült velem szembe miközben anyaszült meszetelen volt.Azt már tudtam, hogy jó a felsőteste.Viszont így egyben, ruha nélkül brutális volt.Ha már az uszonya eltűnt ruha nem akart rávarázsolódni?Azt hittem elkezd vérezni az orrom vagy csorogni a nyálam.
-Figyelj én...nem tudom, hogy történt ez, de ma kiderítjük.Viszont most kapsz valami ruhát, hisz nem maradhatsz így.
-J...jó.-vakarta a tarkóját majd hirtelen kikerekedett a szeme-Hol a kopoltyúm?
-Gondolom eltűnt.
-De...akkor hol fogok lélegezni?Meg fogok fulladni?!Jézusom, már érzem is, hogy nem kapok levegőt!-lihegett ijedten miközben ide-oda forgolódott.
-Isami!-szóltam rá mire azonnal leállt.Mozdulatlanul várta, hogy folytassam-Eddig is lélegeztél valahogy, nem?Az orrodon, te buta.-nevettem miközben az orrára raktam a mutató ujjam amire kicsit elpirult.
A szekrényemhez léptem majd elkezdtem turkálni benne.
-Oké, szerintem ez jó...lesz...-fordultam felé mikoris megláttam, hogy terpeszben fekszik és a lábát simogatja.
-Kai-san!Még sose tapasztaltam milyen ha tudok terpeszteni.-mosolygott miközben folytatta a tevékenységét.
-Mi a...-nevettem majd oda mentem hozzá és elkezdtem felöltöztetni, mintha csak egy gyerek lenne.
Úgy tűnt a kétségbeesése átváltozott izgatottsággá.Boldognak tűnt a lábai miatt.
Kivittem a konyhába reggelizni.Igen kivittem.Még nem tudott járni úgyhogy képtelen voltam hercegnő pózba kicipelni.Miután megkajáltunk leültünk a kanapéra.
-Isami, ha megkérdezhetem, hogy kerültél éjszaka mellém?-néztem rá mire csak elvörösödött az arca.
Dadogva elmondta, hogy hiányoztam neki majd lefelé nézve várta a reakciómat.
-Istenem, de aranyos vagy.-csúszott ki a számon mire csak jobban zavarba jött-Vagyis...izé...ömm...értem.-próbáltam javítani a helyzeten.
Kis gondolkodás után én törtem meg a köztünk lévő kínos csendet:
-Mivel még ezelőtt nem tapasztaltál kiszáradást, valószínű a vízhiány miatt lett lábad.
-Akkor...ez fordítva is így van?
-Hogy érted?
-Ha újra vízben leszek akkor visszaváltozom?
-Lehetséges.Próbáljuk ki.-emeltem fel majd vittem a fürdőbe.

> Hi guys!Bocsi a hosszú kihagyásért.
Hát igen.Láb nélkül nem tudtak volna perverzkedni, úgyhogy így oldottam meg.Shit mekkora H2O feelingem van ettől a sztorimtól xdd.
Szívesen fogadok kommenteket és vote-okat:3
Bye Bye~ <