𝑫𝒓𝒆𝒂𝒎 𝒐𝒖𝒕 𝒐𝒇 𝒘𝒂𝒕𝒆𝒓 [Boy x Boy]

First day 2/2 ~Two worlds meet

-Mond, hány éves vagy?-kérdeztem.
-17.-mosolygott.
-Mi?17?Én 15-nek néztelek.
-Sajnos kisfiús arcom van.-durcizott be.Olyan aranyos -Kai-san, te mennyi vagy?
-19.Csak két év van köztünk.
-19 évesen egyedül élsz?Vagy csak nincs itthon az aki szintén itt lakik?
-Ne aggódj, nincs más aki itt élne.2 éve fogtam magam és eljöttem Tokyo-ból.A családom is ott van.Csak nem szerettem a nagyvárosi életet.
-Van családod?
-Persze.Miért neked nincs?
-Van.Csak nem tudom hol.-szomorodott el.
-Miért?
-A sellők 10 éves koruktól egyedül élnek, hogy túlélési ösztönöket fejlesszenek ki.Szóval 7 éve nem láttam őket.
-Sajnálom.
-Ne sajnáld.Nem a te hibád.-legyintett-De hagyjuk ezt a témát.
-Oké.-sütöttem le a szemem, de szinte azonnal visszavezettem rá-Figyi...a sellőknél, hogy különböztetik, meg a lányokat a fiúktól?
-Egyszerűen.Minden fiúnak szürkéskék az uszonya, a lányoknak pedig narancssárga.
-Oh.Értem.
-És ti mitől különböztetitek meg?
Röviden elmagyaráztam Isami-nak, hogy mitől függ, hogy valaki lány-e vagy fiú.Elégge meglepte a dolog, de igazán érdekesnek találta.
Ezután ettünk melegszendvicset.Mint kiderült a sellők halon kívűl azt eszik amit az emberek szóval nem volt nehéz kaját választani.
-Baj lenne ha én most előtted zuhanyoznék?-kérdeztem tőle.
-Ömm...asszem nem.
-Oké.Akkor ha nem bánod.-vettem le a pólómat.Egy pillanatra se vette le rólam a szemét.Folyamatosan bámult miközben minden ruhadarab lekerült rólam.
-Nem nézel egy kicsit feltünően?-nevettem mire csak elpirulva elfordult.
-B...bocsánat.Ez biztos zavarba hoz téged.
-Tudom, hogy kiváncsi vagy milyen egy emberi test szóval ha szeretnéd akkor nézz csak.Engem tényleg nem zavar.-vontam vállat majd megnyitottam a kád melletti zuhanyt.Leültem a sámlira majd letusoltam.
Isami végig bámult egészen addig amíg fel nem vettem a pizsamámat ami egy alsóból és egy pólóból állt.
-Vége a műsornak.-fordultam meg nevetve, de egyből meglepetté vált az arckifejezésem ahogy megláttam Isami arcát.Teljesen vörös volt, de közben ragyogott a szeme és résnyire ki volt nyitva az ajka.Amikor felfogta, hogy észre vettem, eltakarta az arcát.
-B...b....bocsánat!
-Aranyos vagy.-mosolyogtam majd kimentem a fürdőből bepakolni a táskámat a holnapi órákhoz.Holnap van az utolsó nap mivel eljött a nyári szünet.
Mellesleg biztos vagyok benne, hogy Isami még vörösebb lett a kijelentésemtől.
2 perc múlva visszamentem.
-Nem hűlt ki a víz, a kádban?
-De.Viszont eddig is hideg vízben éltem szóval jobb mint a meleg.-mosolygott.Már lenyugodott.
-Akkor én megyek aludni.Meg leszel?
-Persze.Én is alszok.
-Akkor jó.-léptem ki az ajtón, de még egy pillanatra visszahajoltam.
-Isami...
-Igen?
-Ha gondolod...lakhatsz itt.-ekkor felcsillant a szeme-Amúgy is magányos vagyok, te pedig nem szeretnél a koszos vízben élni szóval...ha akarsz akkor...maradj.-mosolyogtam.
-Szívesen maradok!-mondta lelkesen majd elmosolyodott.
-Akkor jó.Jó éjt!-mentem a szobámba.
-Jó éjt!-hallodtam a boldog hangját.
Asszem örül az ajánlatomnak.Pont ahogy én is.

>Hello~! Hát ez sokkal szarabb lett mint az előző rész xd.Na mindegy.Azért remélem tetszett^-^Szívesen fogadok kommenteket és vote-okat!:3 Bye bye~ <