Az Árny farkas (Teen Wolf ff.)

3. fejezet

~Sophi szemszöge~

Egy rozoga Jeepben tértem magamhoz. Stiles és Scott nézett velem farkas szemet.

- Ha most leveszem a szádról a tapaszt nem kezdesz el sikítani.- mondta Stiles. Bolintottam. Érezten a fiú hosszú és vékony ujjait az arcomon miközben levette a számról a szikszalagot.

Csend telepedett a kocsiba. Majd a csendet Scott törte meg.

- Hiszel a természet felettiben?- kérdezte.

- Eggig nem hittem. De amit a könyvtárban láttam az után már attól sem lepődnék meg ha azt mondanátok létezik a Mikulás.- mondtam.

- Mi sokan természet felettiek vahyunk. Én egy vérfarkas alfa, Liam a bétám, Malia vérpréri, Kira kicune vagyis róka, Lydia pedig benshee.- mondta Scott. Látszott az arcán hogy reménykedik hogy nem gondolom hogy idiótának.

- És Stiles mi?- kérdeztem.- Várj! Kitalálom, unikornis.- hülyültem.

- Éngem egy időre megszált egy gonosz szellem.- mondta Stiles komoran miközben kezdett eloldozni.- De most haza viszünk téged. Csak előbb kirakjuk Scott vérfarkas szőrét.

- De a természet feleti dologról nem beszélhetsz senkinek.- mondta az alfa szigorúan.

Nem sokkal később kirakott Stiles a házunk előtt. Amikor haza értem apa már otthon volt.

- Te meg holjártál?- kérdezte aggódva.

- Büntetésben voltam és a könyvtárban könyveket kellett pakolászom a könyvtárban.- mondtam fáradtan.

- Óh... értem.- mondta. Ezt szerettem apában. Ha a suliban büntetésbe kerültem sosem sídott le, nem is adott büntetést.- Menny csak nyugodtan a szobádba.

Elindultam a szobám felé fel a lépcsőn amikor utánnam kiabált.

- Hétre jön vacsorára a seriff és a fia. Vegyél fel majd valami elegánsat!- kiáltotta.

- Jó.- ordítottam le a lépcsőn.

Elő vettem a telefonomat. Öt óra volt. Még volt időm megtanulni holnapra amit kellett és elkészülni.

Éppen a törit tanultam amikor leesett hogy az hogy a seriff és a fia az azt jelenti hogy Stiles és az apukája. Eddig is jártak már nálunk vacsorára, sőt volt amikor mi mentünk hozzájuk. Általában vacsora után Stiles mindig Maxxel, a bátyámmal volt elfoglalva. Amikor nálunk voltunk akkor vacsi után én mindig rohantam fel a szobámba, amikor meg Stileséknel akkor kimentem a kertbe.

Félóra alatt simán elkészültema vendégek fogadására. Egy sötétkék, egybe részes, térdig érő ruhát vettem fel, megcsináltam a hajamat és egy enyhe sminket felkentem az arcomra.

Hétre pontosan itt voltak. Miután elfogyasztottuk a vacsorát apájék elmentek a nappaliba beszélgetni mi pedig Stilesszal felmentünk a szöbámba. Pontosabban én mentem ő követett.

- Szép vagy.- mondta miután bezártam a szoba ajtót.

- Köszi. Érezd otthon magad. Ülj le valahova.- mondtam.

Leült az ágyamra énpedig a székemben foglaltam helyet. Már egy ideje beszélgettünk amikor kopogtak az ablakon.

- Nyugi, ez csak Scott.- mondta a fiú nyudodtan.

- Te ide hívtad Scottot?- kértem számon miközben beengedte barátját.

- Az a helyzet Sophi hogy annak a férfinek te kellettél.- lihegte az alfa.- És most már a falka tagja vagy.

- De csak hogyha szeretnél.- tette hozzá Stiles.

- Felőlem legyen.- mondtam.

- Ez a beszéd csajszi.- mondta Stiles.

- Mennyire tudod megvédeni magad?- tette fel a kérdést Scott.

- Valamennyire megtudom. De nem tudom hogy az önvédelem tudományom kihat-e a természet felettire.

- Stiles gyere, indulunk!- hallotuk a sheriff hangját.

- Én is megyek.- mondta Scott azzal kiugrott az ablakon.

Stiles nyomott egy puszit egy puszit az arcomra majd kirohant a szobámból. Utánna mentem. Mire leértem Stiles már ki is ment az ajtón.

Elindultam vissza a szobámba. Nem öltöztem átcsak levettem a magassarkúmat úgy dőltem le aludni.