Straight outta Mirkwood

Water and fun

Július

Mostanában sokkal jobban kijövök a tünde vendégemmel. Mindent megértett hála annak a beszélgetésünknek. A sulinak már három hete vége. Ez a három hét alatt végignézettem Legolassal a Trónok harca összes évadát. Újra. Egész jónak ítélte, ezért.
Megpróbáltam leitatni, nyilván nem sörrel, hanem Magyarországról szuvenírbe kapott barack pálinkával. A második pohár után feladtam.

-Érzek valamit.- jelentette ki az ujjait bámulva- Bizseregnek az ujjaim. Asszem becsíptem...

-Akkor ennyi elég is volt.- tettem el nevetve az üveget.

Reggelente folytattuk az edzéseket. Mostanság sokkal keményebben ütött meg. Nem kérdeztem ugyan rá, de szerintem haragudott rám egy kicsit a múltkoriért.

A mai napon nagyon meleg volt. A 'nagyon' alatt a sivatagi meleget értem. Kettesben voltunk, apum dolgozott, anyumat meg nem engedhették ki a kórházból, mert felment a láza és szörnyen fájt minden tagja. Lábra is alig bírt állni. Felvetettem hát, hogy miért nem megyünk el úszni.

-Hova? Nem láttam tavat, sem patakot vagy folyót a közelben.- kérdezte értetlenül.

-Van nem messze egy uszoda. Oda elmehetünk. Benne vagy?- nagyon szívesen elmentem volna. Szeretek úszni és elég rég voltam már.

-Jó. Bármi is legyen az...- suttogta a végét.

20 perc alatt összepakoltam a kulcsfontosságú holmikat, pl papucs, törölköző, szemüveg, úszósapka. Cipőt húztam és átcammogtunk a tikkasztó déli hőségben. Belépve a légkondi kellemes hűvössége fogadott. Fizettem és elváltak útjaink, mert ő nem jöhetett végig a női öltözőn. Nem engedtem neki.

Odabent találkoztunk a medencével szemben, és... hűha! Nem sok embert (és még kevesebb tündét) láttam egyszál úszónadrágban, de Legolas... elállt a szavam. Azt gondoltam, hogy edzett lesz, hiszen harcos, de erre a látványra nem voltam felkészülve.
A filmekben a helyes megnevezése asszem eyecandy...

-Le kell tusolni, mielőtt a medencébe mennénk.- szólítottam fel, bár rájöttem, ostobaság volt. Láthatatlan, tehát nem sokat oszt-szoroz. Attól még beállt a zuhany alá, és hosszú szőke haját egy úszósapka alá gyűrte. Észre vettem, hogy a fonatok már ki vannak bontva.

-És ezután van még valami, amin túl kell esni?- kérdezte.

-Nem. Be lehet menni a vízbe. Van létra ha azon akarnál bemászni. A víz hideg lesz és mély, de ezt egy tündének szerintem felesleges megemlítenem.- beszéd közben nagyon nehéz volt fenntartanom a szemkontaktust...

-Értem.- bólintott, majd az egyik üres sáv felé nézett.

Nekifutott, majd fellépett a rajtkőre és onnan elrugaszkodva ugrott egy hatalmas fejest a vízbe. Óriásit csobbant, de senki sem látta. Rajtam kívül, persze. Én maradtam a hagyományos létrás megoldásnál. Beúsztam a sávig, és egy percre a szívbaj jött rám, mert nem láttam a tünde hercegemet. Hirtelen valami elkapta a lábamat és lerántott a víz alá. Odalent megpillanthattam az idétlenül vigyorgó arcát. A szemei nyitva voltak. Elfogyóban volta a levegőm, hát felmentem. Ő is jött utánam.

-Ilyet többet ne!- nevettem zihálva, mert a tüdőm csak most jutott friss oxigénhez.

-Igenis!- nevetett ő is.

Leúsztunk egymás mellett pár hosszt, hogy az úszómester se bosszankodjon miattam. Kifelé menet a medencéből, nem akartam létrázni, ezért megpróbáltam baywatch-osan kimászni a szélén, de megcsúszott a kezem. Második csúfos vereségemre ért oda Legolas. Se szó, se beszéd, megfogta a derekamat és tolt egyet rajtam. Sikeresen kijutottam. Jött utánam ő is.

Visszaöltöztünk és a bejárat előtt találkoztunk. A langyos szél lágyan fújt bele a vizes hajamba. Legolas mellém lépett. A haja bot egyenes és csont száraz volt. Hogy én néha mennyire irigylem...?! Hazasétáltunk. Otthon kiöblítettem a vizes cuccainkat és kiterítettem száradni. Leültem a kertben, majd Legolas elősompolygott a maga szuperhalk lépteivel.

-Szeretnék kérdezni valamit, Nova.- jelentette ki.

-Figyelek!- válaszoltam és valóban minden figyelmemet neki szenteltem. Mély levegőt vett.

-Van kedved befonni a hajamat?- alig bírta visszafolytani a nevetését. Én meg azt hittem valami komoly dologról lesz szó! Hangos nevetésben törtünk ki.

-Na gyere ide!

Leült elém egy alacsonyabb székre, kezembe vettem egy fésűt és neki láttam. Ki ne akarná befonni egyszer egy tünde haját?! Hátha kiderül, mitől olyan egyenes nekik mindig...