Vérszívó a suliban

11. rész "Spagetti"

A telefonom csörgése ébresztett fel és mikor érte nyúltam levágódtam a kanapéról. Nem a  megszokott szobám falai közt nyomott el az álom, hanem a nappaliban. Meglepően kényelmes volt, de azért valószínűleg maradok a saját ágyamnál.

- Hallo?-vettem fel a telefont.

- Na végre, hogy felvetted!-szólalt meg egy ismerős hang.

- Agatha néni?-kérdeztem vissza csodálkozva.

- Talált, süllyedt.-kuncogott.

Agatha néni, bár nem szereti a "néni" szót mivel elég fiatalos és történetesen ő a keresztanyám. Divattervezőként dolgozik Párizsban. Egy elég rendes és életvidám nő. Körülbelül 7 éve él kint Párizsban. Egy elvált, független, stílusos, menő nő.

- Régen beszéltünk, hogy vagy?-álltam fel lassan a földről.

- Ahjj,ne tudd meg borzasztó idő volt Párizsban. Jelenleg a repülőn ülök megyek oda a szomszédos városba.-magyarázta.

- Várj! A repülőn lehet telefonozni?-tettem fel a kérdésemet de persze nem kaptam rá választ..."veszélyesen élünk mi?"

- Körülbelül holnap dél körül száll le a gépem és lesz egy megbeszélésem de utána szabad vagyok.-mondta lelkesen.

- Anyáék nincsenek itthon, velük is régen találkoztál.-folytattam a csevegést miközben csengettek.

- Kár. Nem baj, akkor majd eltöltünk együtt egy "keresztanya és keresztfiú" napot.-nevetett.

- Haha, jól hangzik.-mentem közben az ajtóhoz.

Brandon állt az ajtóban és félrelökve engem be is jött. Legalább nem zavarta meg a beszélgetésemet...

- Hé, itt vagy még?-zavart meg Agatha néni.

- I-Igen csak elbambultam kicsit.-próbáltam kikerülni a kérdést.

Brandon elmosolyodott, megállt az előszobában és nekidőlt az ajtófélfának.

- Akkor majd még hívlak és egyeztetünk. Pusszancs.-köszönt el tőlem a keresztanyám.

- Szia..-végül lerakta.

- Vékonyabb hangod van, amikor a telefonba beszélsz.-vigyorgott Brandon Wish miközben közeledett hozzám.

- Mit keresel itt? Meg amúgy is, mi volt ez a hirtelen betolakodás az otthonomba?-léptem hátra.

- Hiányoztál.-ölelt át.

- Nekem nem szóval..-toltam el magamtól.

- Már kora reggel ilyen kis hisztis vagy?-jegyezte meg.

- Nem is vagyok hisztis! Te viszont seggfej vagy.-rúgtam bele a lábába.

- Hmm harcias...ez tetszik.-nyomott egy lágy puszit a homlokomra.

- Ne csináld...-hajtottam le a fejemet.

-Nem értelek. A szemedbe mondtam, hogy komolyan gondolom veled, de te mégse hiszel nekem. Mit tegyek, hogy végre megbízz bennem?-fogta meg a kezemet.

- Én nem tudom..-mondtam halkan.

- Talán te még nem..-kezdet bele egy fontos kérdésbe.

Megráztam a fejemet.

- Szóval akkor az első csókod..-bólintottam egyet jelezve, hogy nem kell folytatnia. -Sajnálom. Nem tudtam, biztos elég szar élmény volt.-engedett el lassan.

- Nem! Nem volt az..-kaptam a keze után.

Mit csinálok? Itt lenne a legjobb pillanat arra, hogy végre megszabaduljak tőle és én mégis..