Testőröm

PART 7

Reggel lett.

Nem aludtam egész éjjel. Vártam,hogy Dávid vissza jön. De hajnali 3kor már tudtam,hogy nem fog. Aztán elkezdtem gondolkozni. Tényleg ezt akarom? Együtt lenni valakivel? Nem szabad.

Ha Gábor megtalál, akkor őt is megöli. Nem tudom,van-e családja az apján kívül. Nem tudom van-e felesége, gyereke. Semmit nem tudok róla, még a korát sem. De talán ez a lényeg, azért vágyok rá mert semmit nem tudok róla. De akartam tudni róla mindent. Jó lesz így, Dávid erősebb volt, és ez kellett nekem,hogy helyre rázzon. Koncentrálnom kell,hogy túl éljem .

Úgy döntöttem,hogy reggel elmondom Dávidnak,hogy sajnálom a tegnapit.

Nem tudtam aludni. Lementem a nappaliba, persze a kutyák ott szunyókáltak. Ment a tv. Oda mentem és láttam,hogy Dávid elaludt. Óvatosan betakartam. Kivettem egy vizet a hűtőből, és már indulni akartam.

-Mit csinálsz ilyenkor itt? -kérdezte Dávid

-Bocsánat, ne haragudj, nem akartalak felébreszteni. Csak egy vízért jöttem le. Nem tudtam aludni.

-Én is csak elbóbiskoltam. Meg kellene beszélnünk,hogy mi történt.

-Igazából ezért akartam veled beszélni. De csak reggel.

-Mond el most, hogy mit szerettél volna.-mondta

-Csak szerettem volna megköszönni, hogy leállítottál. Igazad volt. Nem szabad. Nem tudom,hogy hova vezetne, de talán jobb is hogyha nem tudjuk meg. Nem lehetne közös életünk, és nem akarnám,hogy bajba keveredj  miattam.

-Hallgass egy kicsit.-mondta. Nem azért állítottalak, mert bajba keveredek. Nem is azért mert nem akarom. Azért, mert félek,hogy hova vezetne. Félek,hogy túl komoly lenne. Nekem ez nem menne.

-Persze megértem.  Nézd ha gondolod, küldj valakit magad helyett. De igazából nincs is szükségem védelemre.

-Nincs szükséged? Az elmúlt napok, hetek nem igazolják ezt.

-De hidd el, úgy sincsen senki aki meg tudná őt állítani.

-Kit? Elmondanád végre,hogy mi történt?

-Tényleg tudni akarod? Még nem mondtam el soha senkinek.

-Igen, mond el.

-Rendben

-Szóval mint tudod Horvátországba mentünk nyaralni Dáviddal és a legjobb barátnőmmel és a párjával. 1 hónapos kirándulást terveztünk. Megnézünk mindent, tengerpartozunk pihenünk. Eléggé nehéz évünk volt, és kellett a pihenés. Dubrovnikba voltunk már 1 hete, már tovább akartunk menni, de Dávid mondta, hogy még maradjunk egy két napot. Nem értettük miért, de azt gondoltunk,hogy annyira tetszik neki. Hát egyik reggel meglepetésből reggelit akartam készíteni. Így  elszaladtam a piacra. Mikor vissza értem, láttam,ahogy valaki lelövi a legjobb barátnőmet és a párját az ágyban, aztán láttam,hogy bemegy az én szobámba, és hallottam egy lövést. Nagyon megijedtem. Elbújtam. Amikor már úgy láttam,mindenki elmegy akkor bementem a házba. Minden véres volt. Bementem megnézni Dávidot, de nem volt ott. Egy idegen feküdt az ágyban. Le volt lőve. És ekkor megjelent mögöttem Ő. Nem akarok róla sokat beszélni. Legyen annyi elég hogy kiderült,hogy drogot árult, igazából ő az egyik "drogbáró". Elmondta,hogy anyagbeszerzés miatt kellett ide jönni. És a nyaralás és a társaság jó fedő sztori volt. A lényeg,hogy nem szeretett, az egész kapcsolatunk arra épült,hogy kihasználjon. Elkapott, többször megszúrt és utána ott hagyott elvérezni. Ha éppen nem jön a takarító és nem visz el egy ismerőséhez akkor nem élnék már.

-...

- Eltelt egy hét mire fel tudtam kelni, tudtam ,hogy haza kell mennem, de nem tudtam még. A rendőrség keresett. Biztosan már a szüleim is. Még 1 hónapig rejtőztem, gyógyultam. Aztán mikor már úgy éreztem készen állok elmentem a rendőrségre. Persze szüleim mindent elintéztek. Ismered őket. Dávidról nem mondtam semmit. Azonosítottam,a holttestet mint ő. Nem akartam,hogy tudják róla,hogy ki valójában. Gyenge voltam,most már tudom. Aztán hazajöttem. És onnan pedig beléptél te a képbe. És tudom,hogy nem szabadna, de kedvellek. De ezt nem szabad. Látod,hogy mivel állok szembe. Lehet,hogy nem élem túl. Nem vonhatlak bele ebbe.

- Sajnálom. De örülök neki,hogy elmondtad. Így tudjuk mivel állunk szembe. Tudunk segítséget kérni.

-NEM!

-Nem lehet, ez az én dolgom. Nem azért mondtam el neked,hogy segíts, hanem azért hogy tudd nincsen értelme,hogy itt vagy.