-És már oda is kaptam tőled.-halvány mosolyt ejtettem, majd lehajtottam a fejem.
-De az nem szerelem.-vigyorgott, majd fürkészte az arcom.
Teljesen rosszul estek Noel visszautasító szavai, és nem tudtam elképzelni, miért ilyen velem. Legszívesebben megcsókoltam volna. Na várjunk, hogymi?! Nem, nem tenném meg soha. Noel a haverom. Ilyen eszembe sem juthatott volna.
-Persze, hogy nem, még jó.-nevettem erőltetve, majd elkomolyodott.
-Ne haragudj.-mondta, miközbe kék szemeimbe nézett.
-Miért?-kérdeztem az értelmetlen mondatra.
Az arcomra simította a jobb kezét, és puszit adott a homlokomra.
-Már megint.-mosolyodtam el őszintén, majd magamhoz öleltem szorosan.
-Még mindig.-a hajamba puszilt bele, és elmosolyodott.
-Istenem, Noel.-mosolyogva néztem fel rá.
-Menjünk el kajálni.-vigyorgott.
-Okés.-mosolyogtam, majd felálltunk mindketten.
-Pizza? Én fizetem.-lépett az ajtóhoz, és a kilincsre helyezte a kezét.
-Király lesz, biztos fizeted?-kérdeztem biztosra, erre csak bólintott. Lementünk a földszintre, majd felvettük a cipőt és kiléptünk a lakásból.
-Gyalog, vagy bemegyünk a motorért?-nézett egyenesen szemeimbe.
-Menjünk be, a motorért.-vigyorogtam, majd elindultunk Noelékhez.
Noel előhozta a garázsból a motort, és felültem mögé.
VOUS LISEZ
Visszafojtva
Roman d'amour?Most ez így marad a sírig? Hogy minden ajtó nyitva van,csak a közös nem nyílik.? ?-as részeket, saját felelősségre olvasd!
