Visszafojtva

18. // Június 20.

Hazaértem, majd otthon szintén ajtócsapással köszöntöttem szüleimet. Hanyagúl ledobtam a cipőmet, és felrohantam a szobámba.
-Lena.-kiabált rám apa, majd becsaptam a szoba ajtóm, amit kulcsra zártam.
Fogalmam sincs miért bánt, hogy Noelel megtörtént az a csók, és hogy miért ilyen rohadt nyomasztó, de ki kell magamból adni úgy érzem. Jött magától. Feleslegesen, de könnyek szöktek a szemeimbe. A telefonomért nyúltam, majd feloldottam és messengerbe belépve írtam Sharonnak.
L: Beszélnünk kell, rohadt elegem van mostmár.😅
S: Noel?
Hihetetlen, hogy ennyi idő, azaz egy nap alatt kiismert valamennyire.
L: át tudnál jönni?
S: azthiszem igen, 10-15 perc
L: ❤️
Letettem a telefonom és elkezdtem kipakolni a cuccokat, majd megcsörrent a telefonom. Noel volt az. Semmiképpen sem akartam beszélgetni vele, de kénytelen voltam felvenni neki.
-Mit akarsz még?-kérdeztem mogorván.
-Ne bunkózz Lena. Ezt meg kell beszélnünk. A pia miatt volt.-magyarázkodott.
-Noel, Natalira gondoltál? Azt sem tudtad mit csinálsz baszki.-emeltem fel a hangom, majd megszólalt a csengő.
-Gondoltam rá.-sóhajtott.-Bo..
-Bocs, lekell tennem, szia.-nyomtam ki a telefont, és ledobtam az ágyra.
Lesiettem kinyitni az ajtót, Sharon állt a küszöbön, majd szorosan átöleltem.
-Szia Lena.-mosolygott, majd betessékeltem a lakásba, és a szobám felé vettük az irányt. Bezártuk az ajtót és leültünk az ágyamra.
-Szóval mi történt?-tért egyből a lényegre.
-Hazamentünk a buliból, aztán beszélgettünk és megcsókolt, full váratlanul, azt..-vágott a szavamba Sharon.
-Megmondtam hogy bejössz neki!-kiabálta vigyorogva-vagyis igenigen, folytasd.-felnevettünk mindketten, majd folytattam a mondandóm.
-Aztán gondolt egyet, lefeküdt és elaludt.
Lányokhoz méltóan, elég sokáig veséztük ezt a témát. Mindenféléről beszélgettünk, aztán már ki is jelenthetem, hogy van egy legjobb barátnőm.