Visszafojtva

8. // Június 18.

Két perc után meg is érkezett a lány, és leült mellém.
-Elöszőr is, leszeretném szögezni, hogy nem akarok veszekedést.-kezdte, majd keresztba tette a lábait, és rámpillantott.
-Mióta kavartok Noellel?-fordultam felé, és egyből a lényegre tértem.
-három hete már lassan, nem tudta hogyan mondja el neked, mert tudta hogy kiakadtál volna.-magyarázta a helyzetet, én pedig kicsi darabokra törtem a hallottaktól.
-Akarod mondani, három hét után sem akarta elmondani, és nem mondta volna el, ha nem látlak meg titeket?-vontam újra kérdőre Natalit, aki elővette a cigarettáját, és rágyújtott.
-Pont aznap akarta neked elmondani, azt mondta nekem hogy fontos vagy neki.-fújta ki a füstöt.-szerintem jobb lenne, ha ezt vele beszélnéd meg.
-Miég mindig tart köztetek ez az egész?-kérdeztem újra én, mire válaszként csak bólintott.
-Natali, miért voltál ott a deszkaversenyen? Miatta? Őt jöttél megnézni?-kérdeztem kissé kiakadva, majd megettem a fagyimat, és a kukába hajítottam.
-Igen, őt mentem megnézni. Utána összefutottunk két percre és ment is el veletek.-mondta, majd eloltotta a cigijét.
Néma csend lett, és én mélyen elgondolkoztam az egészen, mindenen, majd megszollaltam.
-Kösz hogy eljöttél.-tekintettem rá, majd elmosolyodtam kissé szomorúan, és felálltam.