Egyszer melletted leszek

2.fejezet

Melody üzenete:Van kedved eljönni velem a boltba?

Ezen az üzijén már meg sem lepődtem, mert általában csak annyit írt, hogy "Jösz fel a boltba?". Se köszönés, se egy "Hogy vagy?". Minek is?

Alexis üzenete: Persze. Hány perc múlva?

Melody üzenete: 10?

Alexis üzenete: OK! :)

5 perc sem telt el, már hallottam is a kedvenc számomat, amit beállítottam csengőhangnak. Az az érzésem volt, ha így folytatja, pár nap alatt rá fogok unni erre a számra. Végül, mikor már fel akartam venni, ő letette. Gondoltam, nem fog többet hívni, így az előszobába mentem felhuzakodni. Előre ittam a medve bőrére. Épp kötöttem be a tornacipőm fűzőjét, amikor ismét megszólalt a Skillet-től a Resistance. Kissé idegesen felvettem, köszöntem és mondtam, hogy egy perc múlva kint leszek. Becsaptam magam mögött az ajtót, becsuktam, majd a házkulcsot és telefont a zsebembe raktam. Melody már a kapuban várt.
-Veled meg mi van? Elég nyúzottnak tűnsz!
-Nyúzottnak? - nevettem egyet. - Az nem kifejezés!
-Hánykor keltél?
-Az mindegy. Nem a korán kelés miatt van negatív hangulatom.
-Hanem?
-A szomszéd miatt.
-Melyik miatt?
-Jobb oldal.
-A Baker család?
-Talált, süllyedt.
-Mit csináltak?
-Egész éjszaka buliztak. Reggel meg volt egy kisebb kalandom Steven-nel.
-Csak nem?! Tudtommal van barátnője.
-Ne gondolj rosszra! Nem OLYAN kaland! Csak csók volt. És igen, van barátnője, aki épp a buli fáradalmait pihente ki, míg én átugrottam, hogy segítsek a takarításban.
Elmeséltem Melody-nak boltba menet az egészet, de a boltnál megláttam Zane-t, aki egész véletlenül pont Steven unokatestvére, így szóltam, hogy ne beszéljünk a sztoriról.
-Jó reggelt, hölgyeim! - köszönt ránk a Zane mellett ülő Mike, mikor melléjük értünk.
-Már dél van lassan - mondta gorombán Melody.
-Valaki bal lábbal kelt fel ma reggel - mondta Zane viccelődve.
-Kettőnk közül nem ő az, aki bal lábbal kelt - mondtam önsajnálóan.
Melody kissé elpirult, majd berontott a boltba. Szó szerint kitépte az ajtót! A fiúk kérdőn néztek rám, de mivel én se tudtam, hogy pontosan mi baja is van, csak megvontam a vállam és indultam utána. Az ajtót nem kellett kinyitni, mert nyitva maradt. Bementem. Melody a kekszeknél nézelődött, én pedig kíváncsiskodva oda mentem hozzá.
-Mi volt ez az előbbi? - kérdeztem, miközben én is nézelődtem.
-Semmi.
-Mintha elhinném! Na, bökd ki! Én is elmondtam a reggelit.
Sóhajtott egyet, majd halkan magyarázni kezdte.
-Minek köszön nekem, ha tudja, hogy haragszom rá?
-Mike köszönt, ő meg beszólt neked - javítottam ki.
-Akkor is! Tudja, hogy haragszom rá. Ráadásul ott van neki Lindsay, foglalkozzon vele! Vegye el feleségül vagy bánom is én! Utálom mind a kettőt!
Na igen, Melody a leghisztisebb lány, akit ismerek. Tud ő aranyos is lenni, csak az a rossz tulajdonsága van - egy a sok közül -, hogy állandóan szerelmes. A gond nem azzal van általában, hogy kibe, hanem hogy kb. két hónaponta váltogatja őket, mint én a cipőimet. Ez már ahhoz képest mégis haladás, mert azelőtt naponta, hetente váltogatta, hogy ki kell neki. Ez a váltogatás nem azért volt rossz, mert hamar kiszeretett valakiből, hanem mert igazából még bele sem szeretett egyikbe sem. Akibe talán igen, az pont Zane volt. Nagy pech, hogy már évek óta van barátnője. Kérdés ugyan, hogy szereti-e, de vele van. Így Melody csak titokban tudja szeretni. Titok alatt az érthető, hogy én, Mike és pár barátunk még tud róla. Próbáltunk már utalni Zane-nek arra, hogy ő az, aki kell Melody-nak, de hiába a sok izom, a kockás has, a csokibarna szemek, a szép mosoly, az agya visszamaradt a fejlődésben vagy egyszerűen túl hülye ahhoz, hogy megértse azt, amit mondani akarunk neki. Néha elgondolkodom, hogy  ő vagy az exem, Zack Davis volt-e a hülyébb.
Eközben Melody megvette magának a nanukot, kekszet, chipset, energiaitalt és indultunk ki a boltból. A fiúk még mindig kint ültek, szóval megkértek minket, hogyha ráérünk, akkor legyünk szívesek leülni hozzájuk. Melody rögtön kapott az alkalmon. Gyorsan leült a Zane melletti székre, majd elkezdte nyalogatni a nanukot. Nekem maradt a Mike melletti hely.
Mike egy nagyon jó barátom volt. Igaz, hogy már a harmincas éveiben járt, de nem volt gond. Sokszor jártunk ki beszélgetni, motorozni vagy épp csak a bárba egy málnára. Mindig meghallgatott és minden titkomat elmondhattam neki, mert tudtam, hogy nem fogja tovább adni senkinek, persze én is kaptam tőle érdekes információkat. Megbeszéltük a fiúkkal kapcsolatos dolgaimat, társalogtunk Melody viselkedéséről, de kicsit eltávolodtunk, mikor összejöttem Zack-kel. Nyugodtan kijelenthetem, ő volt az első ember, aki megmondta, bánni fogom, hogy igent mondtam neki. Igaza lett. Neki is lett barátnője, akivel eléggé komoly a kapcsolatuk és nagyon szeretik egymást. Eleinte féltem még írni is Mike-nak, mert nem akartam, hogy Cassidy féltékeny legyen rám. Azonban egy idő után minden oké lett és megint kijártunk beszélgetni.
Mike kérdőn nézett rám, szóval gondoltam, elmagyarázom neki a helyzetet. Elővettem a telóm és pötyögni kezdtem.

Alexis üzenete: Megint rátört a szerelem -.-

Mike üzenete: Attól, hogy hülye Zane beszólt neki? Furcsa ízlése van :D

Alexis üzenete: Nekem mondod? :D Bár nekem se úgy indult a reggel, ahogy elterveztem...

Mike üzenete: Pasi dolog?

Alexis üzenete: Ja, a szomszéd srác...

Mike üzenete: Melyik? Elvégre te vagy az a szerencsés csaj, aki eldicsekedhet azzal, hogy mindegyik szomszédjában lakik egy jó pasas :D :P

Alexis üzenete: Kösz, hogy emlékeztetsz :D Zane uncsijára gondolok

Mike üzenete: Ó, az szép! Kora reggel Steven, délben Zane, vigyázz nem hogy este majd Alan fog jelentkezni nálad!

Alan Zane ikertestvére, bár személyiségben olyanok, mint ég és föld. Régebben nagyon bejött nekem, de elutasított és összejött a rokonommal. Pech, de mit lehet tenni? Szerelem volt első látásra. Ám az utóbbi időben egyre többet beszélgettünk és voltunk már fel a bárba málnára meg kávéra is. Zane udvarolt párszor, de mivel Alan-ra emlékeztetett, szóba se akartam állni vele. Mellesleg, Melody-nak tetszett már Alan is, csak aztán áttért valaki másra.

Alexis üzenete: Ilyennel ne viccelj! Már csak az hiányozna...

Mike üzenete: Pedig a bal oldali szomszédodban van Thomas, Alan egyik legjobb barátja

Alexis üzenete: Igen, tudom...Nézz csak rájuk, fel nem tudom fogni, Zane hogy nem vette még észre Melody érzéseit...Minden fiú ilyen bamba?

Mike üzenete: Dehogy! Ne hasonlíts minden srácot egy bambához :)

Alexis üzenete: Akkor jó :)

-Egymás mellett ültök, de inkább írosgáltok egymásnak, mint beszéltek? - kérdezte Melody durcálva.
-Látod, milyenek? Mi meg súgdolózni fogunk, ha ti írkáltok - kacsintott felénk Zane.
-Egész nyugodtan! - mondtam vigyorogva.
-Nem hogy Melody elájul - mondta Mike vigyorogva Zane-nek, miközben Melody-ra nézett.
Kitört belőlem a nevetés, majd Mike is elnevette magát. Melody és Zane értetlenül néztek ránk.
-Ezért még megkapjátok a magatokét! - mondta Melody dühösen, mikor eljutott neki, miről is van szó, majd felpattant a székről és elindult.
-Sziasztok, fiúk! - köszöntem nevetve, majd a durcás Melody nyomába eredtem.
-Holnap lesz edzés a pályán, nem jösztök le? - kiáltott utánam Zane.
-Hánytól?
-Hat!
-Oké!
Miután beértem Melody-t, csöndben sétáltunk egymás mellett egészen a kapumig, ahol elköszönt és indult tovább.
-Hat előtt pár perccel indulj el értem! - kiáltottam még utána.
Felmentem a kapun, tettem két lépést, mikor eszembe jutott valami. Gyorsan írtam egy üzit Melody-nak.

Alexis üzenete: Mit csináltál volna, ha nem vagyok ott? :P

Még látótávolságban volt. Megfordult és mosolyogva válaszolt.
-Rögtön haza is mentem volna! Nem maradtam volna azzal a két marhával!
-Ha te mondod! - fordultam meg.
Amikor már oda értem az ajtóhoz, lerohamoztak a kutyusaim, akik egész idő alatt rejtőztek valahol. Mindegyiküket megsimogattam, majd kicsuktam az ajtót és bementem a házba.
Lehuzakodtam, felmentem a fürdőszobába, kezet mostam, majd visszatértem a földszintre. Bementem a konyhába, hogy neki kezdjek az ebéd elkészítésének.