Hercegnők Harca - SZÜNETEL

3. Fegyver, játék és új barátok

Az igazat megvallva még nem akartam kirakni, de van egy olvasóm, aki elkezdett birizgálni, hogy rakjam már ki, mert ő már nagyon el akarja olvasni a következő részt ebből, tehát ha valakinek szeretnétek megköszönni, hogy máris hoztam ezt a részt, az Ananasz12! Remélem mindenkinek tetszik majd a rész, és akkor jó olvasást kívánok :) 

Merida minden szavára figyelt a fiúnak, mégsem ment neki túl jól ez a pisztoly dolog. Bonyolult volt az egész. 

- Megpróbálhatnám inkább valamelyik másik eszközt? - kérdezte a lány - Hátha azokat tudom használni. 
- Persze, azonnal nézek neked valamit! - mondta Pietro, és a szekrényhez lépett, de közben véletlenül felborított egy pajzsot - Mit szónál ehhez a puskához? Vagy ez a lézerpisztoly? Nem... inkább mi lenne, ha ezt az elektromos lándzsát próbálnád ki? Hahó... Merida? - lóbálta meg a lány arca előtt a kezét a fiú, ám az csak csillogó szemekkel bámult egy pontot, és nem volt hajlandó levenni róla a szemét. 
- Te nem akartál szólni, hogy van íj is? - kérdezte a lány, továbbra is a pajzs mögött figyelt valamit.
- Íj? Elvileg az nincs - mondta Pietro, de a lány tekintetét követve egy csillogó fekete fegyveren akadt meg a szeme - Azt... azt ki rakta oda?
- Én! Tony, mondta, hogy kerüljön ide ez is - hallottak a hátuk mögül egy hangot. A két gyerek azonnal megfordult.
- Bucky? Hát te meg mit csinálsz itt?
- Wanda küldött, hogy szóljak, lassan vacsora. A kisasszonynak van valami különleges kívánsága az étellel kapcsolatban? Mert úgy senkinek sincs kedve három hisztikirálynő miatt királyi vacsorát készíteni! 

Meridánál elpattant a húr. Megfordult az íjjal a kezében, és egy nyílvesszőt ráillesztve egyenesen az illető arcára célzott. Villámgyorsan végigmérte az ellenfelet, majd lőtt, ám a srác csak felemelte a kezét az arca elé. A nyíl a lány nagy meglepetésére nagyot csendülve koccant neki a férfi kezének, majd lepattanva arról, leesett a földre. 

- E-ezt meg hogy? - kérdezte meglepve. 
- Az egyik kezem fémből van szivi. Bár egy kezdőhöz képest nem volt rossz próbálkozás - tette hozzá mosolyogva Bucky. 
- Azt mondtad fémből? - kérdezte Merida halkan, majd egy pillanatra eltűnt Pietro háta mögül. 
- Igen azt! Őfelségének a hallása is rossz esetleg? 
- Talán - lépett ki a lány egy lándzsával a kezében, majd egyenesen a fiú feje felé hajította, aki természetesen megpróbálta a kezével kivédeni az eszközt. A lándzsa koppanva ért földet, de egy pillanattal később Bucky fémkeze szikrázni kezdett, majd lebénult pár percre, így a férfi lehuppant az ágyra  - De úgy tűnik te meg nem vagy túl jó megfigyelő... Fémkézzel az elektromos lándzsát kivédeni? Nem lehet egy kellemes dolog. Azt hittem le fogsz hajolni, bocsi. 
- Egész ügyes vagy - állt fel egy perccel később a Tél volt katonája egy hatalmas mosollyal az arcán - Bírlak! 
- Köszönöm ezt a hatalmas megtisztelést - vigyorgott a lány, majd elindult a folyosó felé - Merre van az ebédlő? 
- Elvigyelek? 
- Csak akkor ha engem is viszel Villám McQueen! - vigyorgott a fiúra Bucky. 
- Rendben, viszlek téged is! - mordult fel Pietro, és Bucky kezébe nyomott egy kötelet - Kapaszkodj! 

Egy fél perc múlva a folyosó szőnyege egy csíkban már nem létezett, és egy mosolygó vörös hajú lány, egy szőke, hullafáradt fiú, és egy barna hajú, füstölgő cipőjű férfi ült a "nappali-ebédlő-konyha" kanapéján. A TV-ben a Mulan ment éppen, és a fiúk úgy gondolták Merida számára ez érdekes lehet. 

- Erre emlékszem! Mulan mindent elmesélt! Ő is tök ügyes harcos! - csacsogott jókedvűen a lány, de egy pillanattal később elkomorult - Ha van filmetek Mulan-ról, akkor rólam is van? 
- Igen van! A Laptopon beindítom neked vacsora után, rendben? - kérdezte mosolyogva Pietro, de a lány arca rögtön lelombozta - Mi a gond? 
- Téged nem zavarna, ha felvennék életed legnehezebb időszakát, amikor még csak 13 voltál, és mindenkinek megmutogatnák? 
- De, azt hiszem zavarna - gondolta át a helyzetet a fiú. 
- Nehéz lehet neked! Nem kellett volna csak így iderángatniuk ezeknek a hülyéknek! - fordult Bucky dühösen Pietro felé. 
- Tony és Steve is mondta, hogy azonnal, amint elkészül a gép, a három legerősebb hőst hozzuk el a dimenzióból!
- Ha megint veszekedni kezdetek, én visszamegyek azért a sokkolós vagy milyen lándzsáért! - mordult rájuk Merida, mire a két fiú elmosolyodott. 
- Mire visszaérsz, én már elrohanok! 
- Engem meg úgyse bántanál - kacsintott a lányra Bucky. 
- Engem sem bántana, de jobb félni mint megijedni, nem? - próbált javítani a helyzeten Pietro, de dühösen vette észre, hogy Merida máris jóban van a fémkezű csávóval. 
- Óóóó, természetesen mindketten meghalnátok! Ne higgyétek, hogy ilyen könnyel kegyelmezek! - vigyorgott Merida, majd a hatás kedvéért ördögien felnevetett. 
- Milyen kis kegyetlen valaki - lépett be a szobába Elsa mosolyogva - Sziasztok! Téged még nem ismerlek, te meg Pietro vagy, igaz? Annak a Wanda csajnak a tesója! 
- Igen, ő Pietro, én pedig Bucky Barnes vagyok! - hajolt meg a férfi. 
- Most az a mély megtiszteltetés ért Elsa, hogy a Tél volt katonája meghajolt előtted - magyarázott komoly hangon Merida, miközben sikerült kilökni a fémkezű férfit az egyensúlyából, aki így hasra esett. 
- Ezt még megbánod Vöröske! - pattant fel azonnal a férfi, és üldözőbe vette a lányt, aki addigra már felpattant Pietro hátára, és körbeszáguldotta a szobát.