Játszva szeretni /befejezett/

Az étteremben

-Dominik?-kérdezem

-Igen?

-Mehetünk? Vagy még itt hagytam valamit?

-Mehetünk.

Kimentünk. Ahogy anya meg látott bekönnyezett.

-Anya mi a baj?

-Olyan aranyosak vagytok.

Majd elővette a telefonját.

-Mondjátok csíz.

-Csíz-mondta Dominik.

Majd még anya csinált olyan 10 képet.

Utána el is indultunk mi Dominik kocsijával mentünk anya az övével. Azért ment az övével, mert idézem „nem akarja elrontani az utazást". Nekem mindegy.

Mikkor oda értünk már ők ott voltak anya is ott volt már. Kiszálltunk Dominik látta, hogy ideges vagyok. Oda jött és kinyújtotta a kezét, hogy fogjam meg. Kézen fogva sétáltunk be. Bementünk.

-Sara bemutatnánk nekünk a testőröd?-mondta Sam

-Ő nem a testőröm. Ő Dominik a barátom.

-Aha és hol találtad?

-Valahol.

-Sara mi történt veled? Már olyan régen beszéltünk.

-Semmi.

-Na de Sara.

-Mondom, hogy semmi.

-És mi történt a lábaddal?

-Elestem.

-Aha. Dominik ugye?

-Mi van?-mondta

-Dominik! Mi az, hogy mi van? Talán tessék!-mondta Sam apja

-Tessék?-mondta elnyújtott szavakkal.

-Találkoztunk már?

-Igen.

-Hol?

-Saránál.

-Ma is elmehetnénk valahova. Nem?

-Nem megyünk mi sehova.

-De, de nyugodtan rátok férne egy kis szórakozás-mondta anya és Sam apja egyszere

-Tarthatnánk fiú bulit.- mondta Sam

-Igen. De mikkor?-mondta az apja

-Ma-mondta Sam

-Nekem jó és neked Dominik?

-Nem érek rá.

-Dominik szerintem ráérsz.-mondta anya

Tovább beszélgetek, amikor egy lábat éreztem a lábamnál Sam lába volt az. Először a bokám felet aztán egyre feljebb a combomig majd újra le. Most úgy elmentem volna.

Elegem van belőle!

Dominik megragadta a kezemet és felállított.

-Nagyon jó volt az éttel, de nekünk most mennünk kell. Viszlát.

Mindenki értetlenül nézett rá. Dominik kihúzott az étteremből a kocsihoz. Majd meg fordított, hogy rá nézek.

-Jól vagy?-szerintem látta, hogy mi történt.

-Igen.-majd akaratlanul is egy könnycsepp esett ki a szememből

-Hé, mi a baj?- a kezével oda nyúlt az arcomhoz és letörölte.

-Most már semmi. De egy biztos, hogy soha többé nem akarom látni.

-Én se.

-Mehetünk?

-Persze.

Beszálltunk a kocsiba.

-Hova lesz a menet kis asszony?-kérdezte

-Nem tudom.

-Hogy érti azt, hogy nem tudja?

-Akkor talán a partra.

-Miért pont a partra?

-Mert valaki mindig kiakart jönni velem így hát ki megyek vele.

-Értetem kis asszony. Indulunk is.

...

Olyan 5 perc alatt meg is érkeztünk. Ahogy kiszálltam megcsapott a tenger illata. Olyan rég voltam itt, talán kis koromban.

-Mit csináljunk?

-Nem tudom.

-Mert én sem.

-Akkor ne csináljunk semmit.

-Úszás?

-Túl hideg van, a gipszem nem lehet vizes.

-Sara te mit kértél karácsonyra? Már csak pár hónap.

-Hogy mit? Jó kérdés had gondolkodjak. Igazából szeretnék több dolgot, ami rád emlékeztett. De hülyeség, igazából mindenem meg van ami kell.

-Jó meg kapod.

-Hogy mi? Dominik ne hülyéskedj.

-Figyelj, vegyük úgy, hogy nem mondtam majd kapsz valamit aminek nagyon fogsz örülni. Sara szerinted én meg kapom azt, amit akarok?

-Nem tudom. Miért mit akarsz?

-Nem nagydolgot.

-De mit?

-Téged.