Szomszédok [Sope] /BEFEJEZETT/

✳Macsek✳

Yoongi nem igazán hagyja, hogy a reggel történtek bélyeget nyomjanak a napunkra.  Hozza a formáját, és egy percre sem hagy nekem nyugtot.
Annak a Yoonginak aki a zuhany alatt állva szinte újra kisfiúnak tűnt, most nyoma veszett. Nem is igazán bánom, jobb szeretem boldognak látni.

-Hobii -jelenik meg a konyhában amikor épp valami ehetőt próbálok készíteni.

-Mondjad -folytatom tovább a hozzávalók keresgélését.

-A macskád azt akarja hogy megcsaljalak vele -ül fel a pultra.
Halál komoly fejjel néz rám, én meg alig tudom visszafojtani a kikívánkozó hangos nevetést.

-Na és hogy próbált elcsábítani? -megyek bele a játékba.

-Ott feküdt az ágyunkon és kéjesen nyávogott nekem. 

-És te erre mit léptél?

-Természetesen otthagytam. Nem csallak meg téged, ne aggódj -kacsint rám egy almába beleharapva. Honnan szedett ez almát? 

-Miért, mi együtt vagyunk? -vonom fel szemöldököm.

-Bezony. Dög pedig a mi kis rendetlen mostohalányunk.
Tudom, hogy csak szórakozik de arra a gondolatra hogy ő legyen a családom... Igen, határozottan szeretném és szinte látom ahogy együtt öregszünk meg. Örökbe fogadunk egy tucatnyi gyereket és együtt neveljük fel őket. Persze mindig ő lesz az akit jobban szeretnek a gyerekek, mert mindent megenged nekik. Én meg leszek a rossz apa, mert megmondom nekik hol a határ. Aztán a gyerekek felnőnek mi pedig teljes gondtalanságban éljük le hátralévő életünket. Együtt.
Végül teljesen mást mondok ki mint amit gondolok.

-Dög nem is lány -csukom be a hűtő ajtaját.

-Még a macskánk is meleg -nevet teli szájjal.

-Először nyeld le, aztán beszélj -fintorodom el az undorító látványra.

-Persze, lenyelem -kacsint rám -Meg az almát is. 
Mit is vártam tőle? Csak nevetve csóválom meg fejemet, és nekiállok az ebédnek.

-Mi lesz az ebéd, asszony? -öleli át hátulról a derekam. 

-Mármint az én ebédem? 

-A mi ebédünk.

-Ó, te magadnak csinálod.

-Ne akard hogy fenekelés legyen, asszony. 

-Csak úgy mondom hogy fakanál van nálam -emelem fel az előbb említett tárgyat -És nem félek használni.

-Családon belüli erőszak? -kuncog nyakamba. 

-Ha úgy meg tudlak végre nevelni.

-Hát ha szépen kéred, akkor jó leszek.

-Baszd meg Yoongi, viselkedj kérlek -fordulok szembe vele.

-Ennél szebben is megy neked -ültet fel a pultra így fölé magasodom.

-Nem fogok neked könyörögni -makacsolom meg magam.

-Biztos vagy ebben?
Ádáz tekintettel néz rám, arcán ördögi mosollyal.  Nem gondoltam volna hogy az elkövetkezendő fél órában bepisilek...a nevetéstől.