Azt hiszem,amikor azt mondtam,hogy SeoJoon az ágyamba tévedhetne nagyon is tévedtem.Mert pár nap alatt valami igazán fontos dolog nőtt ki közöttünk,amit barátságnak becézünk.Boldog voltam,sok barátot szereztem itt,hiszen ott volt Seulgi,akivel minden szombat este eljártunk valahová és sok más dolgozó,de ő valami különlegeset adott.Talán az,hogy laza volt,kevés gátlással rendelkezett,a többi koreai emberhez képest és ez ellazított.
Most is együtt vagyunk.Futástól kipiroslott arccal meredünk a park fáira.Már mindent tud és döbbenten tekinget rám.
- Szavakat se találsz rá,mi-felkelek és elindulok hazafelé,inkább hagyom hadd dolgozza fel a dolgokat.Tudom,hogy most erősen rágódik,mert ilyen csendesnek ritkán láttam.De ahelyett,hogy megbújnak utánam ered.
- Biztos vagy ebben?
- Persze-sokszor feltettem magamnak a kérdést,de tudom,hogy ez a helyes.
- Oké,le akarlak beszélni,de úgysem tudlak.Segítek,bármi van.Oké?
-Oké-nagyon hálás voltam felé,ő nem volt benne ebbe az akcióban,mégis bíztatott.Seulginak nem mertem elmondani,féltem,hogy csinál valamit és minden tönkre megy.Kedves barát volt,de nagyon féltő is.
- De remélem nem akarsz lődözni meg ilyenek,itt nagyon kemények a szabályok és ha letartóztatnak nem szabadulsz egy ideig-tudtam róla,Chan beszélt erről.Bár nem értettem,hogy hogyan akarja megúszni balhé nélkül.Úgysem fog sikerülni.
- Háát,megpróbálom....
-LayLay,ne csináld!Nem mérted fel,hogy mit csinálsz.Nem gyerekjáték-morgolódott.
- Ne kezdd!Átgondoltam vagy ezerszer és akár rossz,akár nem már épp eléggé benn vagyok-dühített,hogy elkezdte.Azt hittem bízik bennem és elengedi,mintha nem tudná,hogy úgy is azt csinálom,amit akarok-De,ha nem bírod befejezni,akár el is mehetsz.
- Oké-és elment az ellenkező irányba.Majdnem utána mentem,hogy jól megcsapjam,de a büszkeségem nagyobb volt.Nem ezt a reakciót vártam tőle,de ha ő ezt akarja,hát hagyjon cserbe.Nélküle is boldogulni fogok.
******
(Pár nappal később)
Az ember néha azt hiszi,hogy el kell engedni valakit,hogy könnyebben végig járja az útját.Én is azt hittem anyáról,de rá kellett jönnöm,hogy a vele kapcsolatos csalódásom vakká tett.Szilárdan hittem,hogy mindent tisztán látok és jól választom ki az embereket.Egészen tegnapig.
Rég látogattam meg a Facebook-ot,épp unatkoztam és gondoltam megnézem mi van az otthoniakkal.Bár ne tettem volna!Egy darabig kutakodtam,aztán jött egy üzenet.Mary Bigle nem messze lakott tőlünk,s régen nagyon jó barátságban voltunk,de eltávolodtunk egymástól.Gondoltam megnézem mit írt,hátha hiányzok.De bár ne tettem volna. Semmi kertelés,semmi sajnálat.Egyszerűen odalökött elém több tucat képet,ahol apám és az állítólagos legjobb barátnőm mélyen falják egymást.Sokkoló volt?Még a lélegzetem is elállt,aztán jöttek a sztorik és azonnal eszemet vesztettem.Felhívtam mind két jó madarat és porig gyaláztam őket.Nem akartam egyiket sem megbántani,de mit tehettem volna.Elárultak és ez fájt,már éreztem ezt.
Tárcsáztam Chan-t,de valamelyik műsorban volt jelenése és nem tudta felvenni.Persze,ha tudta volna mi az ok,már nem lenne ott.Így hát maradt Seo.
- Mi van hercegnő?Megbocsátottunk-nevetgélt magában.Vettem egy mély levegőt,hogy lenyugtassam magam.
- Szia-nem volt túl meggyőző-Öhhm,múltkor mondtad azt az edzést.Ráérsz most?
- Persze,akkor fél óra múlva ott tali-és lerakta.Megint egyedül maradtam a csenddel.De nyugisan elkészülődtem és próbáltam nem figyelni arra,hogy apa vagy húsz üzenetet írt,amiben folyamatosan bocsánatért esedezett mondván,hogy nem akarta tönkre tenni a kettőnk közötti harmóniát.Hát elkésett.Nem is értem hogyan jöttek össze.De nem is értem.Háromnegyed óra alatt sikerült odaérnem.Seo már várt rám,de láttam rajta,hogy tudja baj van.Mégsem kérdezett semmit.Csak csináltunk az edzést és mentünk előre.
Ez az egész úgy kezdődött,hogy Seo próbált kiengesztelni és kitalálta,hogy menjünk el erősíteni,lőni,edzeni;hogy biztonságba legyek.De ez volta az első,makacs voltam.És punnyadt.Mindig jó alakom volt és nem híztam gyorsan,szóval nem kellett edzenem vagy bármit csinálnom.Úgyhogy őszintén szólva elég nagy kínlódás volt ez,nem voltam jó kondiban és úgy izzadtam,mint egy ló.Büdös voltam,fáradt és szomorú,de legalább elment a dühöm és csináltam valami hasznosat is.
- Ha valami problémád van,akkor azt add ki magadból,de ne erőltesd túl magad.Ha a lélek beteg akkor a test is az lesz-utalgatott.
- Bocsi,de ezt most nem akarom elmondani.Még fel kell dolgoznom.
- Jó,de ugye tudod,hogy mindig itt vagyok,ha kell.
- Tudom,de vannak dolgok amin egyedül kell keresztül menni.
- Értem,akkor most menj vele szembe és ne fuss el előle.
Ezt persze könnyű mondani,de végül is igaza volt.Tudtam,hogy beszélnem kell apuval még ha nem is lesz egyszerű.Mindig bíztam benne,de most hátba szúrt egy eléggé kényes témában.Jó,hogy nem vagyunk egy légtérbe.Akkor nem lennék ennyire megfontolt.Akkor tomboltam volna igazán,kijött volna belőlem a harcos ösztön és megtéptem volna valakit.Vajon kit?
Pár órával később,amikor rendbe hoztam magam elővettem a laptopomat és felhívtam őt.Hosszasan csengett ki,mire felvette.A hangja rekedtes volt,izgult.
- Halló-mintha nem tudná ki hívja.
- Helló-a hangom igazán szilárdnak hatott,pedig belül igenis ingatag voltam.
- Végre-sóhajtott nagyot-már azt hittem nem bocsájtasz meg.
- Honnan veszed,hogy megbocsájtok-tettem fel a költői kérdést,amire úgy is tudta a választ.Egy könnyen nem fogok megbocsájtani.
- Megmagyarázom-suttogta megtörten.
- Nem,csak az igazat akarom hallani.
- Egyedül voltam,ő pedig törődött velem.Te fiatal vagy és nem értheted ezt meg...
- És azt hiszed,hogy ő majd veled marad.Ne nevettess,apa ő fiatal és csak kétségbeesett.
- Itt te vagy a nevtséges!Mindig csak veled kell foglalkozni,nekem is van életem-hát ez meglepett.
- Ki mondta,hogy foglalkozz velem!Ahelyett,hogy beszélnél gondolkozhatnál is-elszakadt a cérna.Lecsaptam a telefont és utat engedtem a könnyeimnek.Nem bírtam tovább,engem okolt.Holott én sosem tettem semmit,mindig jártam a saját utamat.Nem láncoltam le senkit,de akkor úgy látszik tévedtem.Nem bírtam tovább újra beírtam Chan számát.
- Haló-vette fel végre.
-C-Chan,gyere iide.Légyszíves....
*****
Sziszasztok!
Egy kis kihagyással,de meghoztam az új részt.Bocsi a késésért,de munka mellett nem megy olyan könnyen az írás és a szabadidőm nagy részében a történet utolsó részeit írom,de még így is meg vagyok csúszva.
Remélem mindenkinek jól telik a nyara.Pihenjetek sokat!
Jó olvasást!
-LaBa-
YOU ARE READING
Windows-HU
Fanfiction- Te meg ki a szar vagy?! - Gondoltam el kéne egy kis segítség.... -Park Chanyeol ff.-
