Offline

>> Hét <<

- Kíváncsi lennék, ezek mit jelentenek - nevetett Logan.

- Oké, nevessetek csak ki. Többet úgysem mondom el, mit álmodtam - fontam karba a kezem durcásan. Összerezzentem, mert meghallottam a csengőt. Leültem a helyemre Lucy mellé (aki végig messengeren írogatott a csávójának mobilnet segítségével), és mereven előre néztem.

- Nina - súgta Logan. Hátrafordultam. - Bocsi, hogy kinevettelek. De tényleg tetszik a sapkád - nézett rám kiskutyaszemekkel.

Halványan elmosolyodtam és előre fordultam. A szívem furcsa ritmusban kezdett kalapálni.

Beccával hétből négy óránk közös, így nem telt el sok idő, és már ki is békültünk. Bocsánatot kért, nem tudta, hogy én ezt ilyen komolyan vettem.

- Aranyszabály: ha azt akarom, hogy valaki tudjon az álmaimról, én magam mesélem el neki. Oké? - mosolyogtam Beccára, mire komolyan bólintott. - Na jó, rohanok, mert franciám lesz.

Mikor beértem, Logan már ott aludt a padján. Vagy legalábbis úgy nézett ki. Aztán amikor Madame Dessauge direkt hangosabban vágta be az ajtót a kelleténél, olyan riadt tekintettel az arcán ült fel, hogy az első 10 percben azon kuncogtam magamban. Utána amúgy megemberelte magát, és figyelt a karót nyelt tanárnő károgására. Még ha nem is sokat értett.

Ebédszünetben sikerült Jesst és Gingert elszakítani a pasijuktól, és leültek a helyükre, mellénk. Lucy is végig vigyorogta az ebédet, pedig reggel óta nem beszélt Rafaellel, mert nem szabad telefonoznunk a suliban. Pár nap és újra látja Rafaelt, nem csoda, hogy ilyen jó kedve volt. Még Beccán is meglepődtem, ő ugyanis a salátáját bámulva vigyorgott, miközben szó nélkül eszegette a koktélparadicsomokat, amikre mindig panaszkodott, és valamelyikünknek adta őket.

- Megtennétek, hogy normálisan viselkedtek? - szóltam rájuk dühösen. A négy legjobb barátnőmet szétszedik a fiúk meg a hormonok. Kurvajó.

- Ne haragudj - tért észhez Ginger. - Miről is beszéltél?

- Azt kérdeztem, hogy nincs-e kedvetek moziba menni a hétvégén - világosítottam fel őket, miután mindenkinek a tekintete kitisztult és rám fókuszált. - Megy most egy új film, egy lányról szól, akit leszarnak a barátai, mert bepasiznak, és ezért a lány kitalál magának egy képzeletbeli barátot, akit Zac Efron játszik... - erre megint rám kapták a tekintetüket.

- Mi van Zac Efronnal? - hegyezte Becca a fülét azonnal.

Sóhajtottam.

- Ennyire unalmas vagyok? - kérdeztem szomorúan. Meg akartam hívni őket magunkhoz egy pizsibulira a szünetben, de a francnak van kedve megint a nyáladzásukat hallgatni a barátaikról.

Mert már megint ez történt. Jess Ryanről kezdett mesélni valamit, hogy random rózsát hozott neki ma reggel, erre Gingernek is eszébe jutott valami Flemingről, aztán Lucyt kérdezték arról, hogy mikor jön Rafael, én meg csak bámultam az ebédemet és egy szót sem szóltam. Nem voltam irigy. Én örültem a legjobban a boldogságuknak, és én szurkoltam nekik a legjobban a kapcsolatuk kezdeti fázisaiban, de azért az igenis zavart, hogy már másról sem lehetett beszélni, mert tuti eszükbe jutott valamelyik fiú arról, amit mondtam.

- Jézusom, Nina, szedd már össze magad - mordult rám Jess az ebédszünet utolsó perceiben. - Csak mondd meg neki, hogy tetszik neked - intett a fejével Logan felé, aki éppen a kosarasokkal nevetett valamin.

- Dehogy mondom - hőköltem hátra ijedtem.

- Miért nem? - kérdezte Ginger, és a többiek is érdeklődve néztek rám.