The Argent | Stilinski (MAGYAR)

13. igazság

Hideg szellő libbentette meg vadászunk tincseit, az éjszaka sötét volt és rejtélyes. Csend honolt, de még mindig lehetett hallani a buszt mögöttük, előttük pedig motel volt, ahol eltölteni készültek egy éjszakát. Glen Capri Motel.

Stella Scott és az unokatestévre között állt meg, figyelte az épület fényeit, ettől a helytől nyugtalan lett, és nem ő volt az egyedüli, mindenki körülötte undorodó vagy éppen ijedt arcot vágott.

- Láttam már rosszabbat – szólt Scott, valószínűleg a barátainak intézte a szavait, Stella pedig hitetlenül fordult felé.

- Hol láttál ennél rosszabbat? – kérdezte Stiles.

- Ja, Scott, olyan, mintha embereket öltek volna meg itt – mondta Stella, mielőtt az edző megfújta a sípját és maga köré gyűjtött mindenkit.

- Figyelem – kezdte a férfi. – A találkozó el lett halasztva holnapra. Ez a legközelebbi motel a legtöbb szabad szobával és a legcsekélyebb ítélőképességgel, amikor olyan degenerált tinédzserekről van szó, mint maguk. Alkossanak párokat. Válasszanak bölcsen.

Megrázta a kulcsokat a kezében, majd a párosok egyesével átvették őket. Stella egy kis matekozás után mindig arra az eredményre jutott, hogy neki nem fog pár jutni, így elvigyorodott, mivel nagyon úgy tűnt, hogy saját szobája lesz.

- Lehetőleg tartózkodjanak bármiféle szexuális perverziótól. Világos? A mocskos kis kezüket tartsák meg maguknak – kiáltotta az edző, miközben Stella átvette a kulcsát.

Visszasétált Allisonhoz és Lydiához, akik egyszer csak megtorpantak.

- Nem tetszik ez a hely – szólt Lydia a motelt nézve.

- Szerintem még a tulajdonos sem szereti a helyet – kuncogott Allison. – Csak egy éjszakáról van szó – mondta, Lydia pedig a két lányra pillantott.

- Sok minden történhet egy éjszaka alatt.

Stella felsóhajtott néhány másodpercnyi hátborzongató csend után, és Lydia után ment, hogy behúzza magával az épületbe.

- Hagyd abba, kezdesz olyan lenni, mint az a lány a Körből.

- Semmi köze nem volt a... - kezdte Allison.

- Fogd be, tudod, hogy nem nézek horror filmeket – mondta Stella, és elindultak a szobáik felé. – Hát, ez a tiétek, én megyek az én szobámhoz...

- Mi van a pároddal? – kérdezte Allison aggódva.

- Hah, én párral, kérlek Al, ennél azért jobban ismersz – emelte fel a kulcsát. – Saját szobám van.

- Oké, csak légy óvatos.

Stella sötétbarna szemeit forgatta.

- Mikor nem vagyok az? – szólt, és otthagyta a lányokat.

- 213-as szoba – suttogta a kis kulcsot fürkészve, megállt az ajtónál, és elforgatta a kulcsot.

- Mi volt ez? – hallotta a szobából.

Stella a homlokát ráncolta, és megragadta a pólója alá rejtett kését, majd benyitott, és meglátta Scottot és Stilest.

- Mit keresel itt? – kérdezte a sápadt fiú összezavarodva.