Kósza Lelkem

Én (II.)

1997. augusztus 19, megláttam a napvilágot
Első évemről továbbra sincs tudomásom
1 évesen nevelőcsaládhoz kerültem kik szeretnek
Anyám külföldön, apám sosem ismertem
Mikor nevelőanyám elhunyt, faterral maradtam
5 évesen egy alkesszal kettesben maradtam
Fizikailag sosem, de lelkileg eleget bántott
Annyit, hogy lelkemből már egy darabot sem hagyott
Továbbra is állítom, nekem nincs családom
De akit szeretek azért bármikor kiállok

Óvodában a nagymenő kicsik közt voltam
Általánosban már barátaim is alig voltak
Bár bunyókban mindig közrejátszottam
Középsuli, nem fejeztem be de van pár évem
Első kettőben inkább magányban éltem
Másod kettőben már kicsit hírhedtté váltam
Mivel az igazamért mindig kiálltam
A tanári kar ezt sosem preferálta
Én meg nem tűrtem, hogy ez járja