38. Fejezet

646 38 0
                                    

A Nap halványan sütött be másnap reggel az ablakon mikor felébredtem. A fejem lüktetett a fájdalomtól és fáradt voltam a pár órányi alvástól.

Rémes éjszakám volt.

A rosszullétem csak rosszabbodott, de szerencsére nem vette észre senki éjjel. Nem akartam olyan kellemetlen helyzetbe kerülni, hogy bárki is meglásson abban a szörnyű szituációban.

A szemeimet résnyire kinyitottam és körbenéztem a szobában. A szemem megállapodott a stílusos ébresztőórán, ami mellettem foglalt helyet az éjjeliszekrényen. Még nyolc óra se volt és bár a szemeim leragadtak minden egyes pislogásnál, képtelen voltam egy percnél is többet aludni.

Óvatosan keltem fel az ágyból, úgy éreztem magam mint akin átment egy úthenger, a fejembe minden egyes mozdulatomnál szúró fájdalom nyilallt.

Az első utam a fürdőbe vezetett, ahol megmostam a fogamat és az arcomat, de ügyesen elkerültem minden pillantást a tükör felé. Nem voltam felkészülve a látványra, ami fogadott volna és kételkedek benne, hogy a házban fel van e készülve rá bárki is. Miután végeztem a fürdőben, lassú és lusta léptekkel indultam le a lépcsőn a konyhába. Az egyetlen dolog, amire szükségem volt, egy nagy bögre koffein. A többin ráérek rágódni azután is.

Zayn a hátával a pultnak támaszkodva állt egy bögrével a kezében. Friss kávé illat járta körbe az egész konyhát. Will az asztalnál ült csendben, szemeivel maga elé meredt.

-Jó reggelt.- mosolyodtam el halványan. Zayn viszonozta a mosolyomat és bólintott egyet, közben alaposan végigmért aggódó tekintettel. Nem tudom mivel érdemeltem ki, hogy ennyire törődjenek velem.

-Szia.- Will rekedtes hangján köszöntött, csak egy pillanatra nézett fel rám, majd újra elmélyült gondolatai között.

Mindhárman csendben voltunk. A szekrényhez mentem és kivettem egy bögrét. Zayn mellé sétáltam, bujkáló mosollyal az arcán figyelt engem amíg öntöttem magamnak kávét.

Jólesően kortyoltam bele a kávémba, pár percig én is Zayn mellett álltam a konyhapultnak dőlve. A csend kezdett egyre kellemetlenebbnek tűnni, közben csak arra tudtam gondolni, amire egész éjjel... vagyis az éjszaka egy részében. Meg kell kérdeznem Willt, hogy mi történt közte és Harry között. Ezúttal nem fogadhatok el holmi magyarázkodásokat, szükségem van az igazságra. Meg kell értenem őt. Meg kell tudnom minden egyes részletét és okát annak, hogy miért viselkedik így, akárhányszor Will mellett lát.

Zayn megköszörülte a torkát és csak ekkor vettem észre, hogy egy ideje már csak Willt figyeltem.

-Niall és Liam elmentek bevásárolni, Louis pedig elugrott Eleanorért, fél óra körülbelül és itt vannak.- bögréjét a mosogatóba tette és jobb kezével megtámaszkodott a pulton.

Válaszként csak bólintottam. Tudtam, hogy ha Eleanor is itt lesz, azzal tovább tudnak maradásra bírni. Le merem fogadni, hogy ez az egész Niall terve.

Tekintetem ismét Will felé kalandozott öntudatlanul. Kezeivel a bögrét markolta és szemei elmélyülten figyelték a benne gőzölgő kávét.

-Kimegyek rágyújtani.- Zayn kezével végigsimított karomon, az aggodalom egy percre sem hagyta el vonásait. Halk léptekkel sétált ki a konyhából.

Will nem nézett felém, de látszott rajta, hogy tudja, hogy figyelem. Ellöktem magam a pulttól, és leültem mellé az egyik székre, bögrémet magam elé tettem. Végre felnézett rám, és ezúttal állta a pillantásomat.

Little Things - h.s. (hungarian)Where stories live. Discover now