-Furcsa vagy.- méregetett velem szemben ülve Haley.
Mosolyogva fújtam a kanalamban lévő húslevest. Néha már akaratlanul is anyára emlékeztetett, sok időt töltött velünk.
Összeszorítottam ajkaimat, és visszafojtva mosolyogtam. Mióta Harry elment, képtelen voltam abbahagyni a vigyorgást.
-Valami történt.- állapította meg merengve, arcomat tanulmányozva.- Hetedik osztályban voltál ilyen utoljára, mikor Thomas... Te úristen!- szemei elkerekedtek, a kanál kiesett a kezéből.- Csak azt ne mondd, hogy szerelmes vagy!- ha nem ismerném, azt hinném, hogy szívrohama van.
-Nem!- pislogtam rá őszintén.
-Lefeküdtetek.- dőlt hátra a székben, közben halál komoly arccal találgatott.
-Nem!!- tiltakoztam hevesebben, bár a hangom néhol még elcsuklott.
-Megszegted a saját szabályaid Elizabeth... most már csinálhatsz bármit.- mosolyodott el.
Hogy utálom, mikor a rendes nevemen szólít...
-Én nem szegtem meg... csak jól érzem magam mellette.- kevergettem a levesem, ő pedig halkan felnevetett.
-Magadat átverheted, de engem nem tudsz.- könyökölt fel az asztalon, és szemeit az enyémekbe vájta.
.:Harry szemszöge:.
Próbáltam besurranni a házba, de Louis keresztbefont karokkal állt a bejárati ajtó előtt. Halkan sóhajtottam egyet, és körbenéztem, hátha több szigorú szempárral találkozok, de csak ketten voltunk.
-Taylor itt járt.- nekidőlt a falnak, és Louis vicces oldalát elnyelte a föld. Ritkán volt ilyen komoly, és emiatt aggódni is kezdtem.
-Ugye nincs itt?- suttogtam, majd félve pillantottam fel az emeletre. Összeszűkített szemekkel rázta fejét.
-Azt mondta, ma már többször is beszéltetek. Hogy lehetséges ez, Harry?- hangja számon kérő volt.
-Egész nap hívogatott. Csak azért vettem fel kétszer, hogy a tudtára adjam, hogy nem vagyok rá kíváncsi!- hirtelen kitört belőlem az egész napi feszültség, amit ügyesen eltitkoltam Effy elől.
-És Effy ehhez mit szólt?- vonta fel szemöldökét.
Lehajtottam a fejem, és a cipőm orrát kezdtem fixírozni.
-Ne szórakozz vele, Effy csodálatos lány... Ha te ezt nem veszed észre, inkább hagyd békén.- két kezét a vállaimra tette, átható tekintete az enyémbe fúrta magát.
-Csak rá tudok gondolni, egyszerűen...- elharaptam a mondatot, ugyanis akaratlanul bukott ki belőlem. Louis szélesen elvigyorodott, és már vinnyogni is kezdett.
-Louis az isten szerelmére, valaki aludni szeretne!- kiabált felénk a lépcső tetején megállva Zayn.
-Harry szerelmes, Zayn!- közölte vele Loui, most már elmélyítve hangját. Zayn két pislogás között megvakarta a kócos haját, majd fogta magát, és visszament a szobájába.
-Mit akart Taylor?- érdeklődtem, közben a konyha felé vettem az irányt, Louis a hátam mögött csoszogott.
-Egyesíteni kettőtök mindent kibíró, mindent legyőző, erős, és tiszta szerelmét.- könyökölt a pultra, de közben óriási vehemenciával kapálózott.
Szerencse, hogy Effynél voltam.
Egy kisebb fintorral néztem Louisra, közben kivettem a hűtőből egy üveg vizet.
YOU ARE READING
Little Things - h.s. (hungarian)
FanfictionSzámomra ez egy végeláthatatlan történet volt, mint amiket gyerekkorodban hallgatsz az ágyadban fekve, félig még ébren, félig viszont már az álmok partjaira evezve. A tested gyenge, melegség és a takaró puha lágysága öleli körül, mint védelmező karo...