Tűzpróba

6. Fejezet

Kipp-Kopp, Kipp-Kopp, Kipp-Kopp...
Hanna alig pár órányi alvás után felkelt, és szemét törölgetve felásított. Az idő múltán a vihar elcsendesedett, már csak a gyenge zivatar koptatta a homokot. Végignézett magán. Alig volt olyan hely a testén ami nem volt sebes vagy legalább felsértett. Mocskos volt, a ruhája szaggatottan lógott. Körülnézett, hátha valakit ébren talál. A betört ajtó előtt Thomas ücsörgött, és az esőt figyelte. Bizonyára jó ideje fent lehet már. Felült, és kinyújtózott. Lassan felkeltek a többiek, néha elhangzott néhány halk suttogás, de egyébként némaság honolt az épületben. Nem volt mit mondaniuk. Jó páran életüket vesztették a sötét alagútban, és a viharban is. Egyszer csak egy dobbanás hallatszott valahonnan fentről. Hanna felkapta a fejét, és a hang kiadóját keresgélte, de nem észlelt semmi mozgást. Aztán újabb dobbanás. Ekkor már többen is a padlást bámulták. Egy újabb hangos dobbanással egy férfi ugrott le az emeletről, és szórakozottan végignézett rajtuk.
- Nocsak, nocsak. Mi járatban itt?
- Ki vagy? - vágta oda bosszúsan Minho, aki még mindig nehezen mozgott a fájdalomtól.
- Jorge vagyok. Én vagyok a Buggyant aki a főnök ezen a helyen.
Hanna felmérte a lehetőségeket. Ez a fickó most tényleg a padlásról ugrott közéjük. Ha ő itt van, rengetegen lehetnek még odafent. És egészen idáig figyelték őket. Csodás.
- Hányan vagytok itt? - törte meg Newt a csendet. Arcán ugyanúgy látszott, hogy vagy 50 lehetőséget átgondolt, hogy ki lehet ez a fickó.
Jorge fel-alá mászkált, mindegyiküket végigmérte, mintha azon törné a fejét, kivel végezzen elsőként. Közben undorító mosollyal az arcán válaszolt.
- Rengeteg dolog van, amit meg kell hogy értsetek. A Buggyantakról, a VESZETTről. Arról hogy a vírusnak, a Kitörésnek különböző szintjei vannak. És ti is elfogjátok kapni, ha nem lappang már bennetek. - Hanna előtt megállt. Biztosan furán tűnhetett ott egymaga lány a sok fiú között.
- De ez nem így működik, comprende? Mindent tudni akarok rólatok. Honnan jöttetek? Mit kerestek itt? Mi a célotok? Halljam.
Minho ráérősen fel ne vetett. Inkább hangzott gúnynak mint nevetésnek.
- Ne játszd itt a nagymenőt Mr. Bököttképű! Egymagad vagy ellenünk, egy kézzel elverünk téged!
Minho túl messzire ment. Akárhányan lehetnek még odafent ahonnan Jorge jött, és Hannanak semmi kedve nem volt velük találkozni.
- Egyedül? - vigyorgott Jorge és Minhohoz lépett. - Ó muchacho hidd el hogy egy mozdulatunkba kerülne hogy levágjam a nyakadat! Gyertek le srácok!
Alig fejezte be a mondatot, sorra elkezdtek leugrálni a többiek. Mindegyik kezébe késekkel, csavarhúzókkal, kalapácsokkal. Érdekes módon puska egyiküknél sem volt. Szerencsére.
- Mit képzelsz magadról ki vagy te kis mocskos kölyök? HE?! - az utolsó szót már ordította. - Most azonnal kérj bocsánatot vagy megbánod! - látszott rajta hogy nem viccel. De Minho nem rettentett meg.
- Arra várhat.
- Igen? - billentette félre a fejét majd egy hatalmasat belebikázott Minho lábába. Hanna hirtelen alig kapott levegőt. Minho megjárja ha nem kér bocsánatot. Imádkozott hogy térjen észhez.
Minho felordított.
- Bocsánat! - mormogta.
- Érzéssel! - rúgott bele megint Minho lábába, ha lehetséges erősebben mint előbb.
Hanna felállt és odakiáltott.
- Elég! Hagyja abba! - pontosan ő sem tudta honnan nyerte ezt a sok bátorságot, de az adrenalin átjárta minden porcikáját, és ez erőt adott neki. Jorge megindult felé.
- Jó ötlet! Ha nem kérsz bocsánatot, a csajszidat fogom megfojtani! - vigyorgott megint és megragadta Hannat a kését a torkához szorította. Hannaban megállt az ütő. Csak reménykedni tudott. Az összes tisztárs ledermedve bámulta. Minho minden porcikáját megerőltetve felállt és hozzájuk lépett.
- Hé, bocsánat. Csak... csak engedd el. Kérlek. - mondta szokatlan nyugalommal. Hannanak könny szökött a szemeibe. Jorge elengedte és Minho karjaiba esett. Szorosan átölelte,és nem akarta elengedni.
Thomas felállt.
- Jorge, engedd meg hogy megbeszéljük. Van egy számodra kedvező ajánlatom. Nem muszáj megölnöd minket, mi segíthetünk nektek.
Jorge egy pillanatra meg ne múlt majd felkacagott.
- Te, most velem jössz. Meghallgatom az ajánlatod, bár kicsi az esélye de ha megegyezünk nem öllek meg titeket. Ha nem, akkor egyenként végzek mindannyiótokkal, kezdve az ázsiai muksival. 10 perced van. Ti pedig figyeljetek rájuk. - mutatott a társaira majd elindultak egy ajtó felé. Thomas egy bíztató de aggodalmas pillantást küldött feléjük majd ő is eltűnt.
Hanna Minho mellé ült le. Némán nézte a fiút. Legbelül melegséget érzett. Megszerette a fiút, akaratlanul is. Egy dolog biztos. Kész arra hogy ha az adódik, élete árán is megvédi Minhot. Efelől nem volt kétsége.

Elértük a 130 megtekintőt, aminek elmondhatatlanul örülök, nagyon köszönöm nektek!