You make me feel like I'm alive again

Part 19

-Azt hittem meghalok- nyöszörögten Danielnek, miközben begurultam mellé a biciklimmel és együtt folytattuk a tekerést.
-Nyugi innen már csak szinte gurulunk- nyugtatott az ausztrál- Mondd csak Kicsi, mi lesz az uraddal?- érdeklődött, mivel hogy holnap találkozom Alexxel, aki annyit írt nekem, hogy beszélnünk kell.
-Van egy sejtésem- sóhajtottam- Nem volt ő szerelmes, vagyis- javítottam ki magam- az volt, csak nem belém.
-Sajnálom- eresztett felém szomorú mosolyt Daniel.
-Nem gond. Én sem voltam szerelmes- mondtam egyszerűen.
-Dehogynem. Csak te sem belé- felelte halkan a pilóta, mire a szívem azonnal összeszorult- Na mi van? Azt hitted nem tűnik fel?- kérdezgetett tovább.
-Ejtsük a témát- nevettem fel kínosan.
-Jól van Lyn. Hagylak.

Másnap reggel összeszedtem magam és elindultam a megbeszélt találkozó helyünkre Alexxel.
-Szia- köszöntött egy gyors puszival a barátom.
-Szia- üdvözöltem én is- Ne csigázz tovább, miről kell beszélnünk?- kérdeztem egyből belevágva mindennek a közepébe.
-Figyelj Lynett, nagyon fontos valamit már az elején letisztáznom- kezdte, mire én csak egy "hallgatlak" biccentéssel nyugtáztam a dolgot- Nem csaltalak meg.
-Nem is gondoltam- mondtam semlegesen.
-Viszont nem voltam/vagyok veled fair, mivel egy elég komoly kapcsolatom ért véget a közelmúltban.
-Tudom- vágtam közbe- És azt is tudom, hogy te szereted őt.
-Nem! Én téged szeretlek, tényleg- magyarázta a thai.
-Alex- eresztettem felé egy szomorú mosolyt- Csak magadat győzködöd a dolgokról. Lehet, hogy szeretsz engem, de nem ugyanúgy- vontam vállat, de mielőtt közbe szólt volna folytattam- És ezzel nincsen semmi gond. Kívánom nektek a legjobbakat- simítottam meg a karját.
-Úgy sajnálom- húzott magához- Pedig jók lettünk volna együtt.
-Tudom. De ez így alakult.

Vége. Nem volt túl hosszú a kapcsolatunk. Mindkettőnknek lényegében egy átmeneti kapcsolat volt, rossz vagy nem rossz ezt mondani, de csak "kihasználtuk" a másikat, hogy olyan érzelmeket fedjünk be, amiket nem akartunk a felszínre engedni. Nem voltam szomorú, sem csalódott. Inkább félelmet éreztem, mivel eddig sajnos vagy nem sajnos, az, hogy barátom van, adott egy biztos menedéket a Lando iránti érzelmeimnek. Mármint, akkor nem a brit fiún agyaltam, hanem a kapcsolatomon.

-It's over!- kiáltottam el magam, ahogy beléptem ausztrál barátom házának előszobájába.
-Ne szívass! Komolyan?- szaladt elém Daniel egy kötényben.
-Hát te mit csinálsz?- kérdeztem a nevetést visszatartva.
-Spaghettit- mutatott a konyha irányába- többé kevésbé- lépett időközben vissza a helyiségbe, mivel a víz amit a tésztának forralt kifutott.
-Hát jó- vontam vállat, miközben én is besétáltam a konyhába- De miért ekkora adaggal készítesz?- értetlenkedtem.
-Jönnek vendégek- magyarázta a pilóta.
-Rendben, én fent leszek az ideiglenes szobámban- intettem a férfinak és felsiettem az emeletre. Ledőltem az ágyra és szinte azonnal el is aludtam.

Hangokra lettem figyelmes, és akihez az egyik harsány kiabálás tartozott az a szobaajtóban állt.
-Szerintem kamuzik!- kiabált le a többieknek- Tuti megviselte- hallottam továbbra is Max hangját.
-Azt mondta nincs baja- kiabált vissza Danny.
-Jó persze, mi férfiak vagyunk, nem értjük a nőket- ordibált továbbra is a holland.
-Amúgy zuhog az eső- csatlakozott a beszélgetésbe Carlos.
-Hát ez nagyszerű, akkor nem megyünk ma szörfözni- méltatlankodott Charles.
-Jézusom halkabban üvöltsetek már- csattant fel Lewis- Nekem szétmegy a fejem, szerintetek Lynettnek nem?
-Dehát alszik nem?- értetlenkedett na vajon kicsoda, igen, Pierre.
-De alszik! Látom. Mindjárt küldök képet róla- folytatta Max.
-Meg ne próbáld- ültem fel egy ásítás kíséretében-Mit csináltok itt?
-Jöttünk meglátogatni titeket, rég találkoztunk- mondta, majd elkomolyodott az arca és leült az ágy szélére- Hogy vagy?- kérdezte a holland.
-Jól! Tényleg- vágtam rá, mire Max egy lesajnáló pillantást küldött felém- Ne vágj fejeket Maxi. Ez nem volt szerelem kettőnk közt- vonogattam a vállamat.

Amikor leértünk a társaság már az asztalnál ült és épp készültek volna kajálni.
-Sziasztok- üdvözöltem őket- Rég találkoztunk- mosolyodtam el- George odaadta az ajándékokat, amiket hoztunk?- érdeklődtem tőlük.
-Igen! Köszönjük- lépett hozzám Pierre és átölelt, majd a fülemhez hajolt, hogy csak én halljam amit mond- Nem is tudtam, hogy lefeküdtünk- utalt a szalagcímekre, amik mostanában rólam keringenek a médiában.
-Hülye- toltam el magamtól hatalmas röhögések közepette.
-Na most miért? Őszintén srácok- nézett körbe a fiúkon- Itt bárki tudta magáról, hogy kavart Lynnel?
-Szerintem nem- rázta a fejét Checo nevetve.
-Ezt ne terjesszétek!- kiáltott fel Charles- Még a végén az lesz az új mese, hogy bedrogozott minket és azért nem emlékszünk- mondta halálosan komolyan, mire egyszerre tört fel belőlünk a nevetés.
-Lando?- kérdeztem a többiektől, ugyanis feltűnt, hogy a brit fiú nincsen a bandában.
-Nem jön- mondta fel sem nézve a tányérjáról Carlos.
-Hogy hogy?- néztem továbbra is értetlenül és láttam a pilótákon, hogy azon kattognak, vajon mit mondjanak nekem.
-Hát figyelj Lynett- kezdte Esteban- Én most megmondom kerek perec, amit Lando mondott- mire néhányan felszisszentek- Idézem- kezdte- Én nem akarom hallgatni, ahogy azon sajnálkozunk közösen, hogy Lynt dobta a barom barátja.
-Ezt gondolja? Hogy én sajnálkozok ezen?- néztem magam elé unottan és a telefonomat elővéve benyomtam a hívást.
-Szia Lyn?- szólt bele meglepetten a telefonba a fiú.
-Szia! Csak hogy tudd, közösen egyeztünk ki a szakításban, mert nem voltunk szerelmesek, illetve voltunk, csak nem egymásba- hadartam el egy szuszra.
-Nem egymásba?- kérdezte Lando.
-Nem, nem egymásba- mondtam egyre elbizonytalanodva.
-Na mert akkor kibe voltatok?- kérdezte pimaszul és éreztem, hogy mosolyog.
-Ő az exébe, én meg tudd meg, senkibe- mondtam felvont orral.
-Mhm. Senkibe. Jól van, akkor majd találkozunk- mondta Lando.
-Isten ments- feleltem köszönésképpen, majd kinyomtam a telefont.
-Csak szólok, hogy idejön- mondta Carlos, miközben a szájába nyomott egy adag spaghettit, mire én csak megforgattam a szemeimet.
-Itt alszotok?- kérdezte Dan- Anyáék nem lesznek most itthon, szóval maradhattok- vont vállat.
-Akkor persze- egyezett bele Max.

L.Hamilton: Lando hamár amúgy is jössz, hozz valami piàt
Norris: Oké. Negyedóra és ott vagyok!
Lyn: várunk
Norris: te különösen, nem?

Kérem szépen délután 5 óra volt, amikor Lando megérkezett, én pedig úgy döntöttem előtte kb 5-10 perccel, hogy lezuhanyozok a spontán pizsipartink előtt.
-Na, Horner nem üdvözölsz?- hallottam meg Lando hangját az előszobából.
-Fürdik- válaszolt neki helyettem Max- Tudom, hogy min agyalsz és meg se próbáld!
-Csak meglepem- hallottam a fiú pimasz hangját egyre közeledni fel a lépcsőn- Csókollak Horner!- nyitott be a fürdőszobába.
-Húzzál kifele Norris!- kiabáltam vele.
-Mekkora szerencséd, hogy párás a zuhanyfülke ajtaja- mondta egy kaján vigyorral az arcán- Szép kis műsort adnál nekem.
Lerántottam a törölközőmet a kabin tetejéről és még a zuhanyban állva magam köré csavartam azt. Úgy döntöttem kicsit zavarba hozom őt, ezért odasiettem a fiúhoz és megálltam előtte, nagyjából három centire. A szavakat szinte az ajkaira súgtam.
-Ha műsort akarsz látni, gyere be egy perc múlva a szobába- mutattam az ajtó felé, mire Lando csak zavartan elnevette magát és folyamatosan vörösödött el.
Besiettem a szobába és nyomban a fekete fehérnemű szettemért nyúltam. Fekete csipke melltartó és csipke bugyi, baromi szexi. Felvettem rá a fekete szatén köntösömet is, majd kiengedtem a hajamat.
-Na nem jössz?- szóltam ki a srácnak, aki hebegett valami dehogynem félét, majd óvatosan belépett a szobába, ahol csak egy ledcsík világított vörösen. Becsukta maga mögött az ajtót, én pedig azzal a lendülettel dobta le magamról a köntöst.
-Azta- mondta elhaló hangon, én pedig közelebb léptem hozzá és lelöktem az ágyra.
-Ez a műsor már tetszik mi?- kérdeztem.
-De még mennyire- mondta miközben magára húzott engem- Itt helyben magamévá akarlak tenni- mondta, miközben egyre csak közelítette ajkait az enyémekhez.
-Hát hajrá- mondtam és éppen összeért volna a szánk amikor kinyílt a szobaajtaja.

Sziasztok! Íme egy újabb rész, jó olvasást🥰
Illetve nagyon szépen köszönöm, a mostmár több, mint 2K olvasót🥰🥰 nagyon hálás vagyok nektek!
Szép estét!😘