Part 9

354 15 0
                                    

Késő éjszaka mentem vissza a saját szobámba, ahol azonnal el is aludtam. Reggel 4.30kor szólalt meg az ébresztőm. Ma van az időmérő. Azonnal kipattantam az ágyból és a zuhany felé vettem az irányt. Gyorsan letusoltam, majd amikor kiléptem a párától túlfűtött zuhanykabinból riadtan láttam meg a tükörképemet. Hatalmas lila karikák voltak a szemeim alatt, a fáradtságtól és a sírástól is.
-Ezt nem hiszem el!- puffogtam magamban és a kis minihűtőhöz léptem, amiből előkaptam egy arcmaszkot. Azért tartom a hűtőben, mert így hideg lesz és a fáradtság ellen, higgyétek el ez beválik.
Felraktam az arcomra, majd leültem az ágyamra és elkezdtem a híreket pörgetni a telefonomon. Amikor letelt a maszk hatóideje már léptem is be a fürdőbe, hogy megmossam a fogam. Némileg enyhültek a karikák a szemem alatt, de így is jó nagy adag korrektort igényelt. Megcsináltam a sminkemet, majd a hajamat egy laza, kissé szétszórt hatást keltő konytba fogtam. Felvettem a redbullos egyenruhámat és leindultam az étterembe reggelizni.
Max és Checo már ott ültek így egy cappucino lefőzése után levágtam magam melléjük.
-Jó reggelt- köszöntöttem egy ásítást elnyomva.
-Neked is- mondták szinkronban, miközben folyamatosan az arcomat fürkészték.
-Jól vagy?- kérdezte Max.
-Jobban- bólintottam- beszéltem Charlessal. Sokat segített- mondtam miközben a számhoz emeltem egy falat amerikai palacsintát.
-Hogy lehet a palacsintát baconnel enni?- hallottam meg magam mögül Dan hangját- Jó reggelt gyerekek! Hogy vagy?- szegezte nekem a kérdést.
-Jobban- ismételtem magamat.
-Sziasztok srácok!- lépett be apa az étterembe- Szia drágám- lépett hozzám és egy puszit nyomott az arcomra. Nem tudott semmiről, amiket Lance Stroll csinált velem, és megkértem a fiúkat, hogy ez maradjon is így.
-Készen álltok a mai napra?- kérdezte apa izgatottan- Én kíváncsi vagyok a kocsira, meg persze az én ügyes lányomra is.
-Biztos jó lesz mindkettő- vigyorgott Daniel.

Lassacskán megérkeztek a többiek is, az utolsó befutó ki más lett volna ha nem Pierre.
-Jajj de jó hogy megjöttél- kiáltottam fel amikor megérkezett- Hozol nekem narancslevet?- villantottam meg a legszebb mosolyomat a franciának.
-Hát hogyne- mondta, majd elsétált, hogy töltsön nekem egy pohárral.
Nagyon jól esett, hogy sorban az összes pilóta a baráti körünkből megkérdezte, hogyan vagyok és tudnak e segíteni valahogy.
- Ha jól számolom- kezdte Esteban- pont van időnk bemenni a helyi piacra, mivel csak 14 órára kell a pályára mennünk.
-Te megnézted, hogy ma van piac?- kérdezte döbbenten Lando.
-Rákerestem mit érdemes megnézni- vont vállat a francia.
-Felőlem mehetünk, de lehet, hogy nekem előbb ott kell lennem, mint nektek- húztam el a számat.
-Hát valószínűleg igen- mondta Checo csalódottan- Majd hozunk neked valamit- mosolygott rám.

A srácok elmentek, de előtte Max eldobott a pályára. Elindultam a Red Bull garázs felé, átbeszélni az erre a hétvégére vonatkozó taktikát. Gondoltam ugyanaz lesz a csapat taktika, mint eddig, mindkét pilóta adjon bele mindent, de ha a mérnökeik látják, hogy esélytelen, akkor menteni a menthetőt.
-Oké!- kezdte apa- Gianpiero Max adjon bele mindent, ami csak a csövön kifér, idén is világ bajnokká tesszük- már itt nem tetszett, hogy az szóba sem került, számításba sem vették, hogy esetleg Checo legyen világbajnok- Lynett, Checo lavírozgasson el a mezőny közepén, a lényeg, hogy tartsa fel az embereket, és ne legyen Max mögött, nem akarom, hogy véletlen megverje- hogy mi van? A pofám leszakad, Max a legjobb barátom és igazán örülök, hogy apa ennyire támogatja a karrierjét, de feláldozza az én pilótámat.
-Már az első futam hétvégén beáldozod az egyik pilótádat?- kérdeztem, határozottan azt sugallva, hogy nem tetszik a taktika.
-Igen, és ebben te is közre fogsz játszani, sőt Checo is tudni fog róla- legyintett apa.
-Ez vicc!- csaptam az asztalra dühömben- Nem bízol bennem? Vagy Sergio jövőre nem lesz a csapatnál?- kértem számon az apámat, mivel ez a kettő lehetséges magyarázat van.
-Egyik sem. Max Verstappen negyedszeres világbajnok lenne, jelenleg az egyetlen esélyes aki megdöntheti Schumacher vagy Hamilton rekordját.
-Én ebben nem veszek részt- jelentettem ki és azzal a lendülettel kiléptem a Red Bull garázsából.

Feláldozni az egyik pilótát már a szezon elején, ekkora hülyeséget a világ nem hordott még a hátán. És gondolom Checoval is nekem kéne közölni. Majd meglátjuk apu, hogy ki nevet a végén.

Lyn: srácok visszaértetek már? Fél kettő van
Lando: igen! Itt vagyunk, most értünk be
Lyn: fantasztikus

Elindultam pilóta barátaim megkeresésére, csak a hangzavart kellett követni és meg is lettek. Félrehívtam gyorsan Checot, hogy elmondjam minek kéne történnie és azt is, hogy mi fog.
-Egyszóval fel akarnak áldozni, fel kéne tartanod a mezőny közepét. Ergo olyan 5-6 helyen kéne kullognod, jobb esetben- mondtam, és a hangomból csak úgy üvöltött, hogy ez nekem nem tetszik- A lényeg, hogy nem ez fog történni, hanem olyan gyorsan mész amennyire csak tudsz, ha jól számolgattam akkor olyam 1-2 helyeken fogsz végezni, de inkább második.
-Ebből még baj lesz Lyn- mondta Sergio aggódva- Lehet, hogy az apád a csapatfőnök, de ebben a helyzetben elsősorban főnök, nem édesapa.
-Nem érdekel- vontam meg a vállamat.
-Te tudod.

Kezdetét is vehette az időmérő edzés, fantasztikusan teljesítettünk. Checoval teljesen megtaláltuk a közöshangot. A Q2-be való bejutás röhögve meg volt, bár láttam, hogy a két Alpine-os barátom hétvégéjének lőttek. Bejutottunk a Q3-ba is, és bár a végsőkig hajtottuk a kocsit három századdal Carlos nyerte el a negyedik helyet, így Sergio holnap csak az ötödik helyről kezdhet neki a futamnak. Természetesen ez sem rossz, látszólag még úgy is néz ki, hogy követjük a csapat taktikát.
Le kellett adnom a kötelező interjúkat, de utána el is akartam menni a pályáról.
-Ezt nem hiszem el- sóhajtottam, amikor a kijáratnál megláttam Lance Strollt.
-Pont rád vártam- vigyorgott rám.
-Ha bocsánatot akarsz kérni, ne fáradj, úgy se bocsájtok meg- a világ leghamisabb mosolyát küldtem a fiúnak.
-Nem akartam- kezdte, de mielőtt folytatta volna a szavába vágtam.
-Wooow! Igazán őszinte vagy, ne is kezdj bele- néztem rá dühödten, de nem is törődött velem, folytatta.
-Nem akarsz velem ebédelni vagy vacsorázni?- kérdezte kaján vigyorral.
-Ugye csak viccelsz?
-Nem, komolyan. Nem jönnél el velem?- kérdezte továbbra is.
-Azok után, amiket mondtál rólam és az anyámról?- kérdeztem hihetetlenül.
-Jó, igazad van. Szörnyen viselkedtem, de amúgy nem ilyem vagyok. Még csak randinak sem kell nevezni a vacsorát.
-Hát nem is nevezzük annak. Tudod minek nevezzük?- néztem rá, de nem reagált- Második esélynek. Ne szúrd el- mondtam neki.
-Kösz, tényleg. Ma este nyolckor a hotel bejáratánál?
-Addigra éhen halok. Legyen hét- mondtam, majd intettem és elindultam a parkolóba.
-Szia George!- köszöntem az autójába épp beszálló fiúnak- Mehetek veled?
-Persze szállj be, amúgy is kérdeznék valamit..-mondta mosolyogva brit barátom.
-Kérdezz Drága- mosolyogtam vissza.
És ő megkérdezte, hogy mit mondott nekem Lance Stroll, én pedig kiöntöttem neki a lelkemet és megosztottam vele minden rossz előérzetemet, ő pedig legjobb barát módjára támogatott engem.

Sziasztok! Itt is lenne az új rész, remélem elnyeri a tetszéseteket.
Vajon mit akar Lance Stroll Lyn-től?😳🫢
Szép napot!❤️

You make me feel like I'm alive againWhere stories live. Discover now