Sherlock Sarolt [Stray Kids]

6. rész

Külső szemszög:

- Hallgatlak - hajolt előre kíváncsian a férfi.

- Nos, ő itt Céleste Bellefleur, 20 éves fiatal nő, van egy nővére Emeline, nagy a hasonlóság közöttük, de Emeline két évvel idősebb a húgánál. - kezdett bele a járkálásba Wooyoung miközben beszélt. Jungwon meghúzta magát az ajtóhoz közeli sarokban, a mellkasához szorította a mappáját, és csendben figyelt.

Woo a férfi elé rakta a fotót, amin egy fiatal göndör barna hajú lányról készült. A képet az utcán készítették, a lány egy croissant-al a kezében állt, arcát pirosra csípte ki a szél, ami a hajába kapott.

- A kis bárányka - húzta ördögi mosolyra ajkait a férfi, miközben a képet mustrálta.

- Szülei Luis Bellefelur, és lánykori nevén Clara Chaudhury, elég népszerű személyek. - fogalmazott Wooyoung.

- Ismerem őket. - bólintott a férfi. - Rég találkoztunk utoljára, akkoriban még csak egy két év körüli lányuk volt, már akkor is bennfentesek voltak, de ahogy látom most már, ha lehet még jobban azok. - hümmögött, miközben a távolba révedt.

- Igen, ők a Párizsi intézet vezetői, az egész család ott él. - értett egyet Woo, ujjaival a homloka két oldalán lévő fufruját igazgatta, ami mintha egy keretet adott volna az arcának.

- Milyen a kapcsolata az iroda tagjaival? Még mindig nem tiszta, hogy miért pont ez a lány. - kíváncsiskodott, szemeivel figyelmesen végig követve Wooyoung minden egyes mozdulatát.

- Flora Merryweater-el gyerekkori barátok, a lány szinte a család tagja. Christopher őt is a gyerekének tekinti, bár szerintem nem ismeri közelről, Seo Changbin, vérfarkas, testőr és helyszínelő, pontos információink szerint, halál szerelmes a lányba, tűzbe menne érte. Másról nem tudunk, de a többiek számára sem közömbös, ebben biztos vagyok, szeretik őt, ha bármi történne vele, egyből ugranának. Továbbá a Bellefeur család nagyban támogatja Saroltát és az irodát, a kezdetektől fogják a kezüket, így egy jóakarójuk már biztosan van. Ezt is pillanatok alatt romba lehetne dönteni, ha kiderülne, hogy Luis és Clara hőn szeretett kislánya eltűnt, méghozzá miattuk. - fejezte be Wooyoung, meg volt elégedve magával, bár már most emésztette a bűntudat, ami miatt ártatlan emberek ellen szervezkedik, próbálta azzal elnyomni, hogy ő ehhez ért és amúgy sem tehet mást.

- Nem rossz, nem rossz - hümmögött elismerően a férfi. - sőt, kifejezetten jó, rendben van. Mit tudunk a lányról?

- Mint említettem, nem rég töltötte be a 20. életévét. Árnyvadász léte ellenére a Sorbonne-ra jár humán szakra, minden hétköznap reggel az Utópiában kezdi a napot, az esetek többségében egy jegeskávé és egy croissant kíséretében távozik. Minden nap este hét és nyolc óra között az otthonához közeli parkban sétáltatja a kutyáját, Elodie-t. Nagyon közeli a kapcsolata a nővérével és a barátjával, Brunoval is jó viszonyt ápol. A kedvenc sorozata a szívek szállodája, hobbija a rajzolás és a jégtáncolás. Nelphilim létükre az egész család elég mondén életet él, ennek ellenére fontosnak tartják az árnyvadászok hagyományait és feladatát, a démon vadászatot ugye.

- Ez nem meglepő - legyintett a férfi.

- Csak gondoltam megemlítem. - vont vállat Woo. - Túl hétköznapi személy ahhoz, hogy bárkiben felmerüljön az, hogy rá pályázunk.

- Remek. Alapos munkát végeztetek. - mosolyodott el a férfi. Wooyoung nem mutatta ki, de nagyon is jól esett neki az elismerés.

- Sokan veszik körül a nap minden percében, a nap hátralevő részét az otthonában tölti, ott teljességgel lehetetlen elfogni.