53.fejezet

519 42 1
                                    

Pár hónappal később:

Szomorúan, de mégis izgatottan indult el a konferenciaterem felé, hogy megnézze hogy állnak a készületek az edző születésnapi ünnepségére.
Ez lesz az utolsó ilyen alkalom, hiszen pár hét múlva vége a szezonnak és elhadja a csapatot.
A fiúk kitettek magukért, már ami a pályán nyújtott teljesítmenyüket illeti.
Mindenki a legjobbat hozta ki magából és ennek meg is lett az eredménye.
Újabb kupát nyertek meg, azonban még a legnagyobb kihívás számukra vissza van.
Szerencsére Klopp nem sűrűn jár a nagy termek felé, és Olivia nagyon jól tudja a férfi napi programját. Nemrég ért véget a csapat edzése, de mivel holnap után újabb mérkőzésük lesz, ezért ilyenkor több edzés szokott nekik lenni. Szerencsére ez most is így lesz, azonban az edző nem tudja hogy vár még rá egy utolsó nagy meglepetés.
Pár kis igazítás után, Olivia már vissza is indult az irodájába, úgy hogy az edzőt a lehető legjobban elkerülje.
-Még mindig haragszol rám?-Lépett be a férfi az irodájába, épp azután hogy a nő bement.
-Erre nem érek most rá.-ült le az asztalához Olivia, mire a férfi csak megállt vele szemben az asztal előtt.
-Ennyire nem haragudhatsz rám. Tegnap óta ezt csinálod. Gyerekesen viselkedsz.-Olivia nagy szemekkel nézett a férfira, hiszen nem hitte volna hogy ezt gondolja.
-Ugye ezt most nem mondod komolyan? Mi az hogy gyerekesen viselkedem? Nélkülem döntöttél. Még azt sem kérdezted meg, hogy nekem az úgy jó-e, vagy hogy tetszik-e? Ilyen dolgokban nem dönthetsz egyedül.
-Mert téged még meglepni sem lehet, mert már azon is felkapod a vizet. -hallatszott a férfi hangján hogy ugyanolyan feszült mint a nő. Tegnap óta ez a vita megy közöttük.
-Menj el légy szíves. Nem érek rá, és rengeteg dolgom van.- a focista csak sóhajtott egyet amint meglátta hogy Olivia már a gépen kezdett el dolgozni, nem foglalkozva azzal, hogy megbeszéljék a dolgokat. Erőteljes ajtócsukódás után Olivia csak sóhajtott egyet, és egy pillanatra lehunyta a szemét.

-Faszom már!-csapta le a telefonját az asztalra, mire Trent csak nagy szemekkel nézett rá.
-Baj van a paradicsomban? Vagy miért vagy ilyen feszült?-Dominik ajkát egy hangos sóhaj hagyta el, mielőtt belekezdett volna a problémájába.
-Olivia haragszik rám. Szerintem gyerekesen viselkedik, és ezt meg is mondtam neki.-Trent egy pillatra felkuncogott ami miatt Dominik értetlen tekintettel nézett rá.
-Te komolyan azt mondtad neki hogy gyerekes a viselkedése? Te nem vagy normális.
-Most miért? Ez az igazság. Még meglepni sem lehet semmivel, mert megsértődik. Komolyan, olyan kurva nehéz lenne örülnie valaminek?-fakadt ki a magyar focista, mire a barátja csak elhúzott szájjal nézett rám.
-Mi történt amúgy?
-A szezon végére lefoglaltam egy, egy hetes nyaralást hiszen mind a ketten szabadok leszünk. Legalábbis én úgy gondoltam. De Olivia ezen felkapta a vizet ,mert vele nem beszéltem meg és honnan tudom én azt, hogy ő akkor pont ráér, vagy hogy egyáltalán el akar-e oda menni? Most komolyan, még egy kurva nyaralással sem lehet meglepni?
-Hát haver lehet beszélned kellett volna vele, de amúgy neked is igazad van. Más nő örülne neki ha a barátja elvinné nyaralni, de úgy látszik Oliviának nem tetszik.
-De miért nem? Nem hajlandó megmondani hogy mi a baja vele.
-Szerintem nem is fogja. Te mondtad hogy nem szereti a drága ajándékokat, és azért egy nyaralás... hát haver azért az nem olcsó.
-És akkor most mit csináljak? Fizettesem vele ki felét vagy mi a szar? Milyen az már?-Dominik csak szeretett volna egy hetet kettesben tölteni a barátnőjével, de úgy látszik náluk ez nem boldogsággal jár, hanem haraggal a másik iránt.
-Beszélj vele. Ezt valahogy oldjátok meg. És jobban jársz vele ha hamar megoldod, mert Klopp kinyír ha a meccsen is ilyen feszült leszel.
-Majd beszélek vele, valamikor este. Talán addigra megnyugszik.
-Amúgy milyen nyaralás is az? Mert ha Liv nem akar veled menni, és szívesen elmegyek. Egy hét semmittevés, arany élet, kell ennél több? -Dominik csak nevetve megrázta a fejét, hiszen Trent mindig tudja hogyan dobja fel egy kicsit a kedvét.

-Fiúk,menjetek már be! Mindjárt itt lesz Klopp is.-szólt rá Olivia a focistákra akik még mindig a papír csákóval szórakoztak.
-Ne már Liv. Inkább segíts feltenni. Folyton belevág a fülembe..
-Mert akkora fejed van Ibu azért.-lökte kicsit meg Dominik, mire a francia hátvéd csak bemutatott neki.
-Gyerekesek vagytok. Tegyétek fel a csákót és menjetek végre be a terembe.
-Olivia csak egy pillanatra nézett rá Dominikra, mielőtt otthagyta volna a férfiakat, hogy elinduljon az edző keresésére.
-Jürgen! Te merre járkálsz? Mindenhol téged kereslek.-indult el a férfi felé aki kényelmesen itta a kávéját egészen addig a pillanatig, amíg észre nem vette Oliviát, aki nagy léptekkel tartott felé.
-Kávézok? Kérsz te is? Ma még nem is láttalak.-már épp fordult volna a kávégép felé hogy Oliviának is készítsen a fekete nedűből, mire a nő újra rászólt.
-Jürgen. Mennünk kellene. Erre most nem érünk rá.
-Ugyan miért nem? Egy kávé mindig belefér.
-Nem, nem fér. Majd utánna iszunk egyet, de most légy szíves szedd a lábad és gyere már.- a német férfi csak a fejét rázta mielőtt letette a poharát a pultra, és elindult a nővel együtt végig a folyosón.
-Tudod hogy nem szeretem ezeket a konferenciákat. Nem is értem most miért kell itt lennem? Már megvan az új edző is, nekem már nincs több dolgom ,mint a csapatot felkészíteni az utolsó meccsekre. Amúgy is, lassan vissza kell mennem mert edzés lesz.
-Na persze. Kávézni akartál. És amúgy is ez egy rövid megbeszélés lesz. Annyit csak kibírsz még.-fordult a férfi felé már az ajtóban állva.
-De tényleg rövid legyen ám.-emelte fel az ujját a férfi, mire Olivia csak mosolyogva ránézett mielőtt benyitott volna a terembe.
-Az lesz nyugi.-Lassan kinyitotta az ajtót és a terembe belépve az egész csapat jelen volt már és egy emberként köszöntötték fel az edzőt.
-Boldog Születésnapot!-Először angolul, utánna pedig a férfi anyanyelvén köszöntötték fel.
-Hát ez.. nem találok szavak. Köszönöm szépen srácok, ez..erre igazán nem számítottam. Köszönöm mindenkinek.-Olivia mosolyogva állt mellette a kezében a férfi ajándékával amit a csapat szánt neki a születésnapjára.
-Van itt még valami Jürgen.-fordult oda a nő felé, aki boldogan adta át a férfinak a becsomagolt kis dobozt.
-Ez mi?-nézett először Oliviára, aztán a csapatra akik mosolyogva nézték az edzőjüket.
-Az ajándékod. Nyisd ki.- a férfi boldogan és izgatottan kezdte el kibontani a kis dobozt, amiben a csapat álltál válaszott óra volt.
-Wow, srácok ez hihetetlen. Köszönöm szépen.- nagy szemekkel csodálta az ajándékát, azonban egy fontos részletet nem vett rajta észre.
-Fordítsd meg főnök.-szólt oda neki Virgil, mire Klopp megnézte a hátulját amiben egy gravírozott szöveg szerepelt. You 'll never walk alone. A férfi kissé könnyes szemekkel nézett a csapatra, aztán az előtte álló nőre.
-Mindig is a csapat része leszel, legyél bárhol. Tudd, hogy ide mindig vissza várunk.-már Olivia szemei is könnyesek voltak, de megpróbálta tartani magát, hiszen nem akarta hogy ő legyen az egyetlen aki sírva fakad.
-Köszönöm Liv. Mindig is az életem részei maradtok. Legyünk bárhol a világban.-szorosan magához ölelte a nőt, mire Olivia szeméből kibuggyant az első könnycsepp.
-Hé Liv, ne hogy már elsírd magad. Mi lesz a bajnokság végén?
-Fogd be Trent!-Kiáltott oda az angol férfinak, mire mindenki elnevette magát.
Klopp sorra ölelte magához a focistákat, akiknek a német férfi többet jelent ,mint a csapat edzője.

Valóra vált álom (Sz.D.)Where stories live. Discover now