*ੈ✩₊˚▐ ❛ (...) - Ha egyszer láttad, mennyire összetört valaki, többé nem nézhetsz rá ugyanúgy. Ez volt az első, amit apámtól megtanultam - idézem fel magamban a legelső pofon emlékét, melytől bizseregni kezd az arcom, pont ott, ahol apám évekkel...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
❛ DON'T OVER THINK IT !❜
chapter twenty-four 🌸 face the feelings .
– EZT NEM KELL TAKARGATNOD, szerintem... menőnek tűnik.
Ahogy összezavarodom Bakugo szavaira, amit akkor intéz hozzám, mikor el akarom takarni előle a szemem, későn veszem észre, hogy egy rózsaszín ciklon száguld felém. Nagy lendülettel leránt a földre, és a testem a fűbe csapódott a kollégiumok előtt.
– Élsz, élsz! – Mina a fülembe sikolt. Összerándulok a cselekedetére, és megfogom a hangjától csengő fülem.
– Úgy tűnik, igen – válaszolom lassan.
– Mina, te kibaszott idióta! Egy sérült lányt nem tarolhatsz csak úgy le! Megkergültél?! – hallom Bakugo kiabálását. Lassan felállok, Mina segítségével, aki a levegőért kapkod.
– Teljesen elfelejtettem, hogy megsérültél! – hajol meg előttem. – Kérlek, bocsáss meg nekem!
Megrázom a fejem, és zavartan nézek körül.
– Kérlek ne csináld ezt, semmi baj, már nem is vagyok annyira rossz állapotban – magyarázom felhúzva a lányt. Mosolyogva néz fel rám, ám ekkor elhalványodik a mosolya.
– Szent szar. – A szememre mutat. Azonnal letakarom, elrántja a kezem. – Ne takard el! Ez a legmenőbb heg, amit valaha láttam. És a szemed is más színű most! Úgy nézel ki, mint egy menő háborús hős! – kiált fel.
Leeresztem a testem mellé a kezem, és kínosan nézek rá. Tsuyu-chan, Momo, Ochaco, Kyoka és Tooru csatlakozik hozzánk ekkor. Mindannyian örömkönnyekben törnek ki, ahogy az előbb Mina.
– I-igazán...? – kérdezek rá, szemeim a szőkére rebbennek, aki pár pillanattal ezelőtt hasonló szavakat beszélt.
– Igaza van! Nagyon jól néz ki! – Erősíti meg Ochaco. Enyhén mosolygok. Nemsokára az egész osztály a kollégiumok előtt van velünk.
– Az a harc azzal az őrült késessel is nagyon menő volt! Azt hittem, meg fogsz halni! – szólal meg Kaminari, aki Bakugo mellett áll Kirishima-val. Megvonom a vállam.
– Nem igazán tettem semmi nagyot... – A vörös hajú fiú haveri stílusban átkarolja a vállam.
– Szuper férfias voltál! – szakít félbe. Rámosolygok a fiúra Felvillan előttem az az óra, amikor párba állítottak minket, akkor is pont így dicsért meg, miután harcoltam Todoroki-val.
