*ੈ✩₊˚▐ ❛ (...) - Ha egyszer láttad, mennyire összetört valaki, többé nem nézhetsz rá ugyanúgy. Ez volt az első, amit apámtól megtanultam - idézem fel magamban a legelső pofon emlékét, melytől bizseregni kezd az arcom, pont ott, ahol apám évekkel...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
❛ I HAVE TO DO SOMETHING !❜
chapter eight 🌸 save ! rescue training .
NINCS MÁS VÁLASZTÁSOM, MINT Todoroki mellett futni. Takarékoskodnom kell az energiámmal, különben használhatatlan leszek a következő harcban. Már idejét sem tudom, mióta iktatjuk ki ezeket a fazonokat, kezdem érezni magamon a fáradtságot, hiába vetnek alá nap, mint nap különleges kiképzéseknek.
Nem sokat beszélünk futás közben, ahogy a harcok alatt sem tettük, mivel nem volt más választásunk, odafigyeltünk egymásra, s megvédtük a másik hátsóját, ha arra került sor, azonban ezt is csak azért, mert úgy hozta a helyzet. Mindketten a saját célunkra koncentráltunk, ez most nem az a helyzet, ahol csapatmunkával bármit is meg lehet oldani.
Ekkor veszem észre, hogy lelassul, így én is így teszek. Már éppen kérdezném, mégis miért állunk meg, elvégre azt beszéltük, átverekedjük magunkat ezeken a senkiken, hogy segítséget hívhassunk, mivel a lefagyasztott gonosztevők egyike sem volt hajlandó beszélni, húzni az időt velük pedig nem akartuk. Nem mond semmit, csak mered maga elé.
– Azt ne mondd, hogy most valaki a frászt hozta rád – lépek mellé, ám rögtön elhallgatok.
Borzalmas jelenet kerül a szemeink elé. Kezeimet döbbenten teszem az arcomhoz, ahogy Aizawa-ra meredek, valamiféle vadállatszerű gonosztevő fogja a markában, miközben éppen ekkor lép a fehér portálon.
Nem tudok megmozdulni.
Még levegőt sem kapok.
A szemeim tágra nyílnak, és a kezem remeg. Osztályfőnökünk magatehetetlen látványa megbénítja az egész testem, meg sem merek moccanni. A mellette álló felemás fiú az, aki egy hirtelen mozdulattal megrázza a vállamat, mire azonnal kizökkenek a rám törni készülő pánikrohamból.
– Chika-san! – kiáltja felém Momo, lábammal dobbantok a földön, egy kis sziklafalat küldök a lány előtt álló maszkos, nagydarab férfi felé. Hiába tűnik egy bazi nagy izomkolosszusnak, bármi megingatható, ha éppen tudod, melyik a megfelelő hely és idő, hogy kibillentsd az egyensúlyából.
– El onnan, virágpor! – kiabálja Bakugo, miközben átugrik a fejem fölött, és öklével a fehér árnyéknak ront.
A masszív, ugyanolyan izmos és határozott testalkatú gazember mindeközben elugrik az érkező szikláktól, amelyeket felé küldtem, de legalább Momo kiszabadulhatott a fogságából. Koncentrálva rögtön aktiválom a Földi Virágzás másik felét, és hat erős futónövény tör utat magának, majd nő ki mögülem. Élesen megmozdulnak, és egy pillanatig csapkodnak a levegőben, majd védelmezően fölöttem lebegnek, és méreggel átitatott töviseik fenyegetően a férfira mutatnak.
