*ੈ✩₊˚▐ ❛ (...) - Ha egyszer láttad, mennyire összetört valaki, többé nem nézhetsz rá ugyanúgy. Ez volt az első, amit apámtól megtanultam - idézem fel magamban a legelső pofon emlékét, melytől bizseregni kezd az arcom, pont ott, ahol apám évekkel...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
❛ NO MATTER WHAT YOU WANT TO DO, YOU WON'T BREAK ME .❜
chapter twenty-one 🌸 against the twisted truth .
NEM MINDEN EMBER SZÜLETETT egyenlőnek.
Ezt az az élet tanította meg, amelyben éltem.
A világ már nem volt a régi, miután a világ több részén megjelentek a különleges erők, ezeket az erőket képességeknek nevezték. A világ 20%-a azonban nem volt annyira szerencsés, hogy ezen emberfeletti erők birtokába juthasson.
De nem nagyon foglalkoztam vele, mert csakis egy dologgal törődtem, amely ezekkel a képességekkel járt együtt; voltak hősök. Az emberiség megmentői, bátor védelmezőink a romlott, beteg és ártó szándékú gonosztevők ellen.
Hiszen a szüleim akkoriban mind a ketten aktív profi hősök voltak. És ők voltak a valaha ismert legcsodálatosabb bűnüldöző hőspár. Láttam, ahogy harcolnak, és megmentik az embereket a tévében otthonról. És történeteket meséltek nekem a küldetéseikről. De miután anyám visszavonult, továbbra is felnéztem apámra, akiben még mindig a Föld hőst: Landfall-t láthattam.
Azt gondoltam, akkor: egy nap, nemsokára... a szüleim nyomdokaiban fogok lépni, és hős leszek, akárcsak ők. Kicsi koromtól kezdve nagyon csodálom a Hősöket, még egykor apámat is. Az úgynevezett hősies apámat, remélem érzékelhető a szarkazmus.
Jesszusom, annyira hülye és naiv voltam...
Mert ebben a világban kétféle ember él, akiknek képességeik vannak; Hősök és gonosztevők. És ez egy kegyetlen hely, ezt mindig jól az eszembe kellet vésnem. Az embernek meg kell tanulnia túlélni.
Jobb.
Jobbá válni. Nem... Inkább kivételessé kell válnom, ezt hajtogattam mindig is.
Senki sem találja megdöbbentőnek, hogy manapság és abban a korban minden gyerek a szíve mélyén arról álmodik, hogy hős legyen. De hat évesen minden megváltozott a világomban, amikor apám elkezdett képezni. Össze kellett törnöm az álmomat, hogy hős legyek, csak hogy velem maradjon. Így talán megláthatja bennem újra a lányát, ezt reméltem, amikor alámerültem abba a pokolba, amibe kényszerített.
Lehet, hogy én voltam az első gyerek, aki ilyet csinált. Hogy darabjaira törte az álmát.
Mindezt miatta.
Ez volt az a nap, amikor megváltozott a szívem. Gyűlölnöm kellett apámat, hátat kellett fordítanom a világnak. És tudod mit, megtettem. Meghúzódtam a sötétben, nem léptem többé ki a fényre. Amíg meg nem láttam a valódi szándékait velem.
