He's my troublemaker

|ｆｏｕｒｔｅｅｎ|

— Nem kell mindig erősnek lenned — súgta a fülembe, mire elmosolyodtam. Pont ő mondja.
Megsimítottam a tarkóját, majd a szemébe néztem.

— Nem lesz baja, erős srác

— Annyira rossz élete van — töröltem meg a szemeimet, mire lejjebb hajolt, hogy egy szinten legyünk és megsimította az arcomat.

— Nem olyan rossz, ha benne vagy szépségem

— Ne mondj ilyet — sütöttem le a szemem, mire ő két kezébe fogta az arcomat és mélyen a szemembe nézett.

— Hidd el, hogy kibaszott jó élete lehet annak, akinek az életében benne vagy — simította meg hüvelykujjával az arcomat, és egyben letörölte a könnycseppemet.

— Köszönöm — mosolyogtam el, majd a fiúk felé kaptuk a fejünket, mert azt mondták, hogy felébredt Logan.
Egy orvos állt a szoba előtt és mikor oda értünk hozzájuk, akkor megköszörülte a torkát.

— Nagy valószínűséggel a barátjuk hirtelen vérnyomás leesésben szenvedett, aminek következtében elájult, de már jobban van. Ezen az éjszakán megfigyelés alatt lesz, majd holnap reggel, ha minden rendben lesz, akkor haza mehet. Egy ember maradhat bent vele, mivel hallottam a családja felől — bólintott Zaynre nézve, aki úgy tűnik az érkezéskor elmondta, hogy nincs jó kapcsolata a családjával a fiúnak.

— Belehet hozzá menni? — kérdezte Eugene, mire az orvos megrázta a fejét.

— Csak ha Ön az, aki marad. Pihenésre van szüksége a fiúnak. Ki marad?

— Zayn — vágtam rá, mire az említett rám kapta a fejét.

— Biztos? Nem akartok ti?

— Veled van a legjobb barátságban, te maradj vele, de add át neki, hogy puszilom — feleltem, és gyorsan megöleltem.

— Hozok egy ruhát — felélte az orvos és magunkra hagyott. Zayntől elköszöntünk, majd az utolsó pillanatban rám nézett.

— Valaki haza viszi?

— Velem jött — szólalt meg Darren, mire Zayn felhúzta a szemöldökét, majd rám vezetve a tekintetét elgondolkodva bólintott.

— Jó éjszakát! — köszöntünk el, és kifelé sétáltunk.
A hideg csípte a bőrömet, pedig rajtam volt a kabátom. Ideje sálat is hordanom.
Eugene bele túrt barna hajába, majd köhintett egyet.

— Ti randiztok?

— Mi?

— Igen — vágta rá Darren, mire elképedve néztem rá, Eugene pedig meglepetten.

— Igen? Mióta?

— Nem randizunk — feleltem, mire Darren felhúzva a szemöldökét rám nézett.

— Nem?

— Nem

— Akkor most igen vagy nem? — zavarodott össze Eugene, miközben oda értünk Darren autójához.

— Nem randizunk

— Csak időnként — vonta meg a vállát Darren, mire felnéztem a csillagos égre.

— Darren, nem randizunk! — néztem a vigyorgó fiúra, aki mellett Eugene kérdőn nézett rám.

— Zayn mit szólt?

— Nem randizunk, szóval semmit — emeltem meg a hangom egy kicsit, mire feltette a kezét.

— Oké, oké. Inkább megyek haza — felelte, mire elnevettem magam és megöleltem.

— Vigyázz az úton — súgtam a fülébe, mire mosolyogva biccentett és kezet fogott Darrennel. A motorjával elhajtott, így idegesen ránéztem a mellettem álló fiúra ki zsebre tette kézzel nézett Eugene után.

— Mi az, hogy randizunk? Mi nem randiztunk ma Darren, csak beszélgettünk! Nem randizunk!

— Aranyos vagy dühösen — jegyezte meg, majd kinyitotta az ajtót nekem. Sértődötten ültem be a meleg autóba, majd a telefonomra néztem, Evie legalább hatszor hívott, anya pedig egyszer. Szépen sorjában beszéltem mindkét emberrel, majd amikor a ház előtt megálltunk a fiúra néztem.

— Köszönöm a mai napot

— Jó, persze — legyintett, mire felhúztam a szemöldökömet — Így Masontől köszönj, most kérem az én személyes köszönésem

— Mi van? — nevettem fel, ő pedig biccentett.

— Kérek valamit cserébe

— Te barom vagy — jelentettem ki, mire megvonta a vállát.

— Vagy csak egy srác, aki azt akarja, hogy csókold már meg — fürkészte az arcomat, mire megilletődve beletúrtam a hajamba. Azt akarja, hogy megcsókoljam?

— Szia, Darren — szálltam ki és az ajtó felé igyekeztem, amikor utánam szólt, így megfordultam. Az autó szélén állt, míg kezével megkapaszkodott a jármű tetejébe.

— Álmodj velem, mert holnap reggel itt vagyok érted és én viszem be a formás popsid — kacsintott és megsem várva, hogy válaszoljak visszaült és elhajtott.
Megforgattam a szemem és beléptem a házba, ahol anya egyből letámadt, és nyaggatni kezdett, mint egy kisgyerek, hogy meséljek el neki mindent a mai napról.