Álomvilág/RusAme/

Part 17.

Mióta anyám meghalt elég sok önkárosító dolgot csináltam. Volt hogy a drogot is kipróbáltam,cigiztem,alkoholt is rengeteget ittam. De ezek mind olyan dolgok amiről senki nem tud csak én. Persze ezeket mind apám tudta nélkül. Ha ezt apám megtudná biztosan megölne.

TIME SKIP

Visszamentünk a szállásra és Meri jött oda hozzám. "Russ! Van kedved felelsz vagy merszezni?" Kérdezte szinte már ugrálva mellettem. Igazából mi történhetne szóval belementem.

"Itt vagyunk!" Szólt oda Meri Spanyoléknak és leültünk egy körbe. S.Korea kezdett és jól meg is szivatta a drága bátyját. Ezek egyszer megölik egymást én esküszöm. Minden jól ment egészen addig amíg Ukrajna jött.

"Russia felelsz vagy mersz?" Mosolygott. Akkor még nem is gondoltam hogy rossz ötlet lesz merni. "Merek!" Jelentettem ki bátran majd megkaptam a feladatom. "Smárold le Amerikát." Igazából ez tök jó feladat hiszen tetszik Meri meg minden. Úgyhogy megcsináltuk a feladatot. Csókolóztunk és Ukrajna lefényképezett minket. "Hé mit csinálsz?" Fakadtam ki majd felálltam és odamentem hozzá. "Csak lefényképeztelek titeket. Ez miért olyan nagy baj?" Gyanús volt nekem ez az egész. Mármint Ukrajna legszívesebben agyonverne engem. Utál mert megvertem a kis pasiját. "Mi a terved a képpel?!" "Mi lenne ha elküldeném apának a képet?Biztosan agyonverne téged!" Nevetett majd megmutatta nekem a képet. Tisztán látszik hogy az én és Meri vagyunk. Úgyhogy még hazudni se tudnék apának. Úgy gyűlölöm ezt a ribancot!! "Miért küldenéd el apának?" "Mert rohadtul utállak.Mindig csak magaddal foglalkozol!Mindig te voltál apuci kedvence!Most hogy végre ver téged megérdemled hogy szívj!Élvezettel fogom nézni ahogy apa halálra ver téged." Elkezdtem könnyezni. A többiek csak csöndben ültek és nézték mit csinálunk. "Te utolsó ribanc!" Nekimentem Ukrajnának és elkezdtem tépni a haját. Csak téptem és ütöttem őt folyamatosan.

A többiek nem mertek beleavatkozni mert tudták hogy őket is képes vagyok megverni. Meri elfordult és nem is nézte mit csinálok. Ukrajna csak sírt. Amíg Ukrajnával voltam elfoglalva az az undorító Kanada elment köpni a tanároknak. EU és Asean fáradtan rohantak Kanada után oda hozzám.

"Russia!" Kiabált velem EU láthatóan már élni is alig volt kedve. "Most azonnal engedd el Ukrajnát." Elengedtem és odamentem EU-hoz. "Emlékszel mit mondtam amikor megverted Kanadát?Holnap reggel hívom apád és mész haza.Ha tetszik ha nem." EU és Asean elmentek. Mindenki visszament a szobájába és lefeküdt az ágyába. Legtöbben elaludtak én csak összekuporodva feküdtem és próbáltam találgatni mit fog velem apám művelni ha hazaérek. Ekkor éreztem hogy valaki hátulról átölel. Megfordultam és láttam Meri kétségbeesett arcát. Szorosan magához ölelt mert tudta mi fog velem történni ha hazaérek. Visszaöleltem és adtam egy puszit a hajába. Ő fejét a mellkasomba temette és úgy aludt el. Egymást ölelve aludtunk.

Másnap reggel arra keltem hogy Meri kelteget engem. "Hm?" Ennyit tudtam kinyögni mert még fáradt voltam. "EU üzeni hogy pakold össze a cuccaid.." Kikeltem az ágyamból és összepakoltam minden cuccom. Már mindenki felébredt és látták hogy indulni készülök. Német odajött hozzám és megölelt. Ő tudta apám mire képes. Gondolom még apja,Reich mesélt neki Sovietről. Merivel megöleltük egymást és fogtam a cuccaim majd megindultam EU-hoz.

"Kész vagyok tanár úr." "Rendben.Apád kb 5 perc múlva itt lesz." EU kikísért az ajtóhoz. Természetesen Ukrajna is jött mert neki mindenhol ott kell lennie. Még utoljára megmutatta nekem a képet ahol Merivel csókolózok. "Ne feledd bármikor elküldhetem ezt apának!" Nevetett majd apa is megérkezett. Remegve sétáltam oda az autóhoz és szálltam be apám mellé. Elindultunk haza.