Álomvilág/RusAme/

Part 10.

"UKRAJNA?!" "RUSS!ÉN AZTHITTEM-" "Ne higyj semmit.Ez mégis mi?Te és Kanada?!MIÓTA?!" "Elég régóta..Kérlek ne mondd el apának!" "Ha ezt apa megtudja rohadtúl ki fogsz kapni ugye tudod?Utálja az egész családját Kanadának." "Tudom!!Ezért ne mondd el apának.Kérlek.." "Nem fogom neki elmondani." "KÖSZÖNÖM!!" Majd a nyakamba ugrott és megölelt amit persze egyből viszonoztam. "Na mivan Kanada?Megijedtél igaz?" "Tőled ki nem ijed meg?!Egy kétlábon járó kilátó vagy baszki." "Az apám.De ő egy kétlábon járó vodkahegy inkább." "Én viszont mennék mielőtt apátok kijön és meghalok." "Oké." Kicsit odébbmentem amíg a két jómadár elköszön egymástól.

"Szia Nada!" "Szia Ukrajna!Holnap találkozunk" Majd Kanada arconcsókolta Ukrajnát és el is indult hazafele. "Na haladjunk befele mert apa megöl minket." Oké oké menjünk." Bementünk és nagy meglepetésünkre apa az ajtóban állt és tiszta ideg volt.

"HOL VOLTATOK?!RUSSIA NEKED MEG DÍSZNEK VAN A TELEFONOD?VAGY 10-SZER HÍVTALAK!!" "Ne haragudj apa az én hibám.Lenémítottam a telefonom Ukrajna pedig velem volt és emiatt nem jött haza időben.." "Ukrajna menj fel a szobádba!Russia veled beszélni akarok." Ukrajnával egymásra néztünk ő felment a szobájába én pedig kaptam egy rohadt nagy pofont apámtól.. "Ha belerángattad valami hülyeségbe a húgodat vagy te csináltál valamit és baj lesz belőle egyet jegyezz meg!Nem az én fiam vagy.Most pedig takarodj a szobádba."

Egy szó nélkül türtem az egészet.Miért volt velem ilyen..Szerdán még kedves volt velem sőt még tegnap is.Péntekre egy teljesen más ember lett.Sosem volt ilyen!Most őszintén kijelentem megijedtem tőle..Inkább elmentem fürdeni átöltöztem és lefeküdtem.Jó sokáig fent voltam de nem igazán érdekelt mert holnap végre hétvége aztán hétfőn indulunk kirándulni!Hajnali négy lehetett mire sikerült elaludnom.Reggel nyolckor apám berontott a szobámba és elkezdett kiabálni velem.

"HOL VAN UKRAJNA?!TE CSINÁLTÁL VELE VALAMIT IGAZ?" "Apa én egész eddig aludtam..De felhívom oké?" "Ajánlom is!" Istenem mi lett vele..Kezdek félni tőle.Ukrajna vedd már fel!Na végre.

"Hol az atyaúristenbe vagy?!Apa bejött a szobámba és elkezdett velem kiabálni hogy biztos én tettem valamit!" "Szia Russ!Kint vagyok Kanadával egy kávézóba.Ne haragudj hogy nem szóltam apának csak nem tudtam mit mondjak neki." "Ahelyett hogy felkeltettél volna engem és szóltál volna hogy menjek ki veled ahelyett inkább egy szó nélkül kimentél apa meg emaitt ordibált velem." "Tényleg ne haragudj!!Esküszöm ha hazaérek beszélek apával." "Azt nagyon ajánlom mert semmi kedvem megint ahhoz hogy felképeljen." "Megint?!" "Igen tegnap miután téged elküldött olyan pofont kaptam tőle mind még soha." "Igyekszem haza!Vagy nincs kedved kijönni?Kihívjuk Ame-t és akkor vele beszélgethetsz vagy bármi." "De szívesen kimegyek!De inkább nem szólok apának mert még azért is én leszek a rossz.." "Oké ahogy gondolod.Itt leszünk kint *mond egy címet* tudod melyik kávézó nem?" "Aha tudom.Na indulok akkor!" Letettem a telefonom kimásztam az ablakomon és már indultam is a címre amit Ukrajna adott meg.

TIME SKIP

"Itt vagyok!" "Na végre azthittem már lebuktál és apa megvert.." "Még csak az kéne.Ame hol van?" Néztem Kanadára aki mögém mutatott ugyanis Ame is pont akkor érkezett meg.

"Ame!" Odamentem hozzá majd megöleltem amit ő egyből viszonzott majd odamentünk Ukrajnáékhoz és leültünk hozzájuk. "Russ hogyhogy eljöttél?Nem szoktál kijárkálni." "Apám miatt.Történt valami tegnap este és most nem szívesen vagyok otthon.Inkább kijövök" "Ohh értem!Kérsz valamit inni?" "Mi?" "Veszek neked inni!Kérsz valamit?" "Dehogy veszel!Nem kell semmi és nem is engedem hogy vegyél nekem bármit is." "De szívesen veszek!" "Ame nem!Nem engedem hogy rám költsd a pénzed!" "Ahogy akarod."

Olyan aranyos és figyelmes.Nem tudom róla levenni a szemem.Vajon Ukrajna tudja hogy nekem tetszik Ame?Biztos nem tudja hiszen nem mondtam el neki.De szerintem ma este elmondom.Bízok benne annyira hogy nem mondja el apámnak hiszen én sem mondtam el hogy együtt van Kanadával.

TIME SKIP

"Ukrajna haza kéne már mennünk.Apa meg fog ölni minket!" "Úristen már ennyi az idő?!" Nézett Ukrajna a telefonjára ami este fél kilencet mutatott. "Igen ennyi az idő!Siessünk haza." "Oké. Kanada majd találkozunk!" "Oké szia Rajna!"

Hazáig futottunk Ukrajnával majd mikor beléptünk a házba apám megint az ajtóban állt és még azt se engedte hogy mondjak neki bármit is csak fogott felpofozott és nekivágott a falnak..Olyan erővel lökött a falnak hogy majdnem belefejeltem.Ukrajna egy szó nélkül állt ott és csak nézte az eseményeket.Én pedig megszólalni se mertem csak néztem apám szemébe aki egy szónélkül elsétált..