Álomvilág/RusAme/

Part 11.

"Russ jól vagy..?" "Ja..Mondanám hogy megszoktam de rohadtúl nem." "Inkább menjünk pihenni mert holnapután megyünk kirándulni" "Várj Ukrajna!Beszélni akarok veled valamiről." "Oké akkor menjünk a szobádba." "Oké" Majd felmentünk a szobámba leültem az ágyamra és Ukrajnára néztem. "Miről szeretnél velem beszélni?" "Nehogy vissza mond apának értetted?" "Jójó nem fogom ne aggódj.Te se mondtad el neki a Kanadás ügyet!" "Tehát.Nekem tetszik Amerika." "Tényleg?" "Igen." "Ezt amúgy miért mondtad el nekem?" "Mert bízok benned és szeretnék erről valakinek beszélni." Ukrajna elmosolyodott és átölelt engem. "Ne aggódj apa nem fog erről tudni!Viszont én megyek aludni ha nembaj." "Dehogy baj úgyis csak ennyit akartam" Majd Rajna átment a szobájába.Én megint sokáig fent voltam és néztem ki a fejemből amikor megszólalt a telefonom.Amerika írt nekem.

Amerika szemszöge

"Szia Russ!Nem tudom fent vagy-e még csak azt akarom kérdezni hogy van-e kedved kimenni holnap a parkba vagy fagyizni." Sokat gondolkodtam rajta hogy elhívjam-e valahova mert félek hogy valami hülyeséget mondok vagy csinálok amikor ott van velem.Mindig ráfigyelek és kizárom a külvilágot amikor vele vagyok.Miközben gondolkodtam Russ vissza is írt.

"Szia Ame!Igen van kedvem kimenni!Mi lenne ha elmennénk fagyizni és sétálni?Neked az úgy jó?"

"Persze hogy jó!" Annyira örültem amikor visszaírt!Ráadásul még ki is megyünk!!Annyira megörültem annak hogy kimegyünk hogy nem is figyeltem arra mitcsinálok és leburúltam az ágyamról Kanada pedig csak kinevetett. "Kössz az együttérzést öcsi!" Erre már mindketten nevettünk és feljött apa.

"Mivan állatkert miért nem alszotok még?Amerika te mit keresel a földön?" "Apa ez egy hosszú történet" Ránéztem Kanadára aki majdnem megfulladt a röhögéstől apa meg azt se tudta mivan de mosolygott egyet majd elindult kifele. "Na mostmár alvás van fiúk!" "De apa szombat van" "Tudom Kanada de akkor ne vihogjatok!" Majd kiment a szobánkból és miután becsukta az ajtót egy párnát vágtam Kanadához majd ismét röhögni kezdtünk és ez így ment kb hajnali kettőig majd elaludtunk.

TIME SKIP
Russia szemszöge

Reggel 6-kor felkeltem persze direkt, annak ellenére hogy kb hajnali háromkor aludtam el.Majd lementem a konyhába hogy csináljak reggelit a többieknek.Rántottát csináltam mert azt tudok a legjobban.Apának is csináltam sőt neki még egy vodkát is készítettem elő.Nem tudom mi történt vele hogy ilyen erőszakos lett.De mintha nem is ugyanaz az ember lenne mint eddig.Ekkor meg is jelent apám. "Jó reggelt apa!Csináltam reggelit." "Szuper.Legalább hasznosítod magad nem csak elszöksz itthonról és bajt csinálsz." "De..Apa csak Ukrajnával mentem ki.Nem csináltam semmi rosszat!" Erre már idegesebb lettem és felemeltem kicsit a hangom amit utólag átgondolva rohadt nagy hülyeség volt. "De tudod mit?Nem érdekel!Már az is baj ha a saját testvéremmel járok ki!" "Sose voltál olyan hű de jóba Ukrajnával úgyhogy ne hazudj nekem!Különben meg ne pofázz vissza!!Szólj a testvéreidnek hogy reggeli." "Rendben.."

Legszívesebben visszaszólnék neki de tudom hogy úgyis csak nekem lenne rossz úgyhogy inkább befogom. "Srácok gyertek!Reggeli!" Majd mindenki megindult a konyhába Rajna pedig megállt mellettem. "Mi az?" "Már korán reggel veszekedtek.Hallottam az egészet." "Azt szerinted mit tudok csinálni?!Menjek neki apámnak vagy mivan?" "Nem azt mondom.Mindegy menjünk reggelizni." Mindenki leült kivéve engem.Magamnak nem csináltam még kaját gondoltam majd eszek ha a többiek végeztek de végül csináltam magamnak is és leültem a többiek közé enni.Ukrajnával sokszor találkozott a tekintetünk ő biztatóan rám mosolygott mintha minden rendben lenne de én megszólalni se mertem aztán vártam amíg mindenki megeszi és beraktam a tányérokat a mosogatóba erre odajött hozzám Belarus.

"Hagyjad elmosogatok!" "Nem!" Szólt oda apám én pedig egy szó nélkül csak álltam és néztem. "Nem fogsz elmosogatni a bátyád helyett Bel!Úgyis egy lusta dög!" Megremegtem.Sose beszélt így velem vagy rólam.Az összes tesóm engem nézett.Olyan szánalmas volt ez az egész. "Menj Bel.Majd én elmosogatok." "Rendben." Belarus elment én pedig nekiálltam mosogatni.Talán életemben kétszer mosogattam ami meg is látszott mert a kezemből kicsúszott egy tányér ami a földön landolt és apró darabokra tört.Az a félelem amit ekkor éreztem leírhatatlan volt..Tudtam mi lesz a vége.

"Olyan rohadt szerencsétlen vagy!EGY TÁNYÉRT NEM TUDSZ ELMOSOGATNI!!HOGY LEHET VALAKI EKKORA NYOMORÉK?!" Utáltam amikor így beszél velem de ahogy gondoltam.Kaptam két rohadt nagy pofont.Meg se mertem szólalni..Csak álltam lefagyva és gondolkoztam hogy apám kedves személyisége hova tűnt..."Összeszedem a törött darabokat.." "Ajánlom is!!" Összeszedtem a darabokat amivel el is vágtam a kezem elég rendesen.De most ez érdekelt a legkevésbé.Összerendeztem mindent majd felmentem a szobámba bekötöttem a kezem és elkezdtem összepakolni holnapra.Végre két teljes hétig nem láthatom apámat.Őszintén örülök neki.

TIME SKIP

Kész!Csak 2 órámba került bepakolnom végülis.Lefeküdtem az ágyamra és ezernyi gondolat járt a fejembe.Ekkor eszembe jutott hogy megígértem Merinek hogy kimegyek vele. "BASZKI!" Ugrottam fel és írtam is neki hogy mikor akar kimenni.