I don't believe anymore ^jikook^

Part 6

Jimin:

-Kook..-próbálom elkezdeni a mondatot, de nagyon nehéz megtalálni a megfelelő szavakat fájdalom nélkül. -... én próbáltam átgondolni mindent.

-Folytasd.-mondja egy kis szünet után.

-Azt hiszem én nem tudom megtenni mégegyszer.

-Mit?

-Azt, hogy újra beengedjelek az életembe és elfelejtsek mindent ami volt, de te mindig feltűnsz és folyamatosan azt mondod, hogy hiányzom és szeretsz engem. Azt hiszem, hogy én is szeretlek, de összetörtél valamit belül, amit szinte lehetetlen helyrehozni.-szipogok, de nem nézek a szemeibe. Nem akarom látni az arckifejezését.

-Jimin, kérlek. Én talán segíthetek neked ezen túllendülni. Kérlek.-hallom ahogy szipog. Szóval sír, ez nem jó jel.

-Kook, figyelj...-emelem fel a tekintetem és apró kezeimbe fogom az ő kezeit-...én tudom, hogy megbántad és látom is, felfogtam, de te is tudod hogy  nagyon nehéz és hosszú lenne az, hogy ugyan az legyen köztünk mint régen. Nem akarom se magamat, se téged kitenni ennek. Én nem élnék túl még egy ekkora lelki fájdalmat, épphogy sikerült kilábalnom belőle és te újra megjelentél.

-Sajnálom. Nagyon sajnálom.-néz végig a szemeimbe.-Tudom, hogy hatalmasat hibáztam, sőt szavakkal kifejezni nem lehet hogy mekkorát, de mindenki hibázik, nem? Jimin én hiszek bennünk és abban, hogy ezen túljuthatunk. Együtt.

Reménnyel teli szemeibe nézek és hatalmas bűntudatot érzek mivel miattam szenved. Tudom, faszság de akkor is. Bántott és ezért mérges voltam, de most ugyan azt teszem vele. Egy cseppet sem vagyok különb mint ő, vagy éppen Jennie.

-Figyelj, nem azt mondom hogy teljesen tűnjünk el egymás életéből, de időt kérek, hogy könnyen tudjam azt mondani hogy igen, mi Jungkookkal barátok vagyunk. Ezt megérted?

-Kérlek, ne tedd ezt velem. Könyörgöm,kérlek Jimin.-utolsó szavai után hangos zokogásba tör ki. Én eddig bírtam.

Közelebb mászom hozzá és egy ölelésbe invitálom. Olyan szorosan ölel, mintha elveszítene. Újra.

-Te vagy nekem a legfontosabb ebben az  undorító világban és nélküled nem megy.-távolodik egy.-Alig alszom, alig eszem és csak arra tudok gondolni, hogyha vissza fordíthatnám az időt, akkor mit tennék máshogy. Szükségem van rád és a gyönyörű lelkedre. Szükségem van az öleléseidre, a csókjaidra és mindenedre. Rád van szükségem Jimin. Ebben a hatalmas világban egyedül csak melletted találom meg a lelki békém és a nyugalmam. Mindent elrontottam, tudom de kérlek. A saját életemet rá tudom arra tenni, hogy soha többé nem bántalak téged. Az életemnél is jobban szeretlek.

Nem kellett nekem több, az ajkaira hajoltam. Olyan melegség töltött el, mint még soha ezelőtt. Hiányzott. Rettentő módon hiányzott és végre boldognak éreztem magam.
Hibázott igen, de ki nem? Abban a pillanatban azt éreztem, hogy megtaláltam mindent, ami hiányzott. Vissza találtam önmagamhoz és ezáltal hozzá.

-Szeretlek Kook.

-Szeretlek Jimin. Mindennél jobban.

Amíg a szívem meg nem szűnik dobogni.

Rövid résszel érkeztem, de azt hiszem hogy ez, nem is lehetne ennél hosszabb. Egy egész részt szántam a "békülésre" és azt hiszem én elégedett vagyok. Nektek hogy tetszett!🫶🏻