I don't believe anymore ^jikook^

Part 4

Jimin:

A sokadik nap eltelt már és ismét életképes vagyok és munkában is nagyon jól teljesítek. Kicsit az érzelem halmaz megborított de mostmár sínen vagyok és csak előre tekintek.
Eldöntöttem, hogy ha legközelebb összefutunk Kookkal, akkor elmondom neki hogy hagyjon békén végleg. Nem akarok a századik hibámat elkövetni.
Ebben a zűrben 2 út van és ugyan úgy 2 végállomás de csak az egyik út helyes, az pedig a Jungkook nélküli utam.
Nekem nem megy ez a dolog, hogy "jajj, mindenkinek jár második esély". Nem, nem és nem! Ezzel az én önbecsülésem sérült meg, nem másé és majd én tudom mi a jó nekem. Én nem félek a magánytól és nem is fogok csak azért beleszaladni újra, hogy ne legyek egyedül. Így sem vagyok magányos, hisz van családom, barátaim és mindenem ami kellhet egy átlagos embernek. Az életem jól halad nélküle és ez marad is így.

Jiho elhívott engem és Seoyeont is iszogatni estére, szóval el kell készüljek. Gyorsan lezuhanyozom, megcsinálom a szokásos arcápolási rutinom és előveszek valami göncöt amit magamra kaphatok.
Nem akarom túlzásba vinni, hiszen csak a barátaimmal megyek és nem tervezek semmi mást, de azért egy kis eleganciát beleviszek a dologba. Egy fekete inget veszek fel, ami V alakban ki van vágva és egy fekete szaggatott farmer nadrágot amihez felkapom a fekete bőrkabátom. Azt hiszem ez túl sötét lett, de nekem nagyon tetszik az összhatás.

-Majd jövök hugi, vigyázzatok magatokra.-szóltam oda a lányoknak, majd egy köszönés után leléptem.

Lisa mostanában mindig itt van. Szó szerint mindig. Már egy hete folyamatosan itt alszik és életvitel szerűen itt él. Ez különös, de igazából nem zavar, ő is ugyan úgy bevásárol ha kell valami és segít, szóval nem csak potyázik. Kicsit megnehezíti a dolgom, mivel mindig eszembe jut róla Jungkook és sokszor hallom hogy rólunk beszélnek. Lisa állítása szerint, nagyon hiányzom a testvérének és ezzel én sem vagyok másképp, de nem gyengülök el a szemük láttára. Tartom magam az elhatározásomhoz, ami a Jungkook nélküli élet. Nyilván a lány miatt, nem tudom teljesen kizárni a Jeon figurákat, de Lisát birom.

Hamar odaértem a megbeszélt bárhoz, de már Jiho is itt van, szóval nincs probléma.
Lassacskán Seoyeon is megérkezik, így nem is rendelünk, hanem várunk a fiúra.

-Na meséljetek.-csapok bele a közepébe, amikor már hárman ülünk a rendelt italunkkal.

Először Jiho kezdi el mesélni, hogy a szülei a válás mellett döntöttek, de a húgára rátalált a szerelem, ami egy hatalmas pozitívum. Elmeséli hogy a párjával babát terveznek, ebből kifolyólag meg akarja kérni a kezét. Nagyon örülök hogy jól alakulnak nekik a dolgok, már 4 éve alkotnak egy párt és úgy néz ki megtalálták egymásban a tökéletest. Egy picit azért elszomorító, hogy nekem nem megy ilyen egyszerűen és hogy az én kapcsolatom nem alakult ilyen tökéletesen.

Seoyon más mint mi. Neki teljesen tökéletes élete van amit szemmel is lehet látni. Van két gyönyörű gyermeke és egy felesége, aki odáig van érte, ami nyilván visszafelé is igaz. Azt hiszem, terveznek még egy babát a következő időszakban.

-Na és Jimin, veled mizu?-néznek rám egyszerre.

-Hát én most másztam ki egy gödörből, amiről tudtok ti is. Nagyon hiányzik Jungkook de eldöntöttem, hogy ha legközelebb találkozok vele valahol, akkor megmondom hogy végleg vége és ne keressen soha többé. Azt hiszem ez így a helyes és tisztességes. Életem szerelme volt, de ennyi.- mondandóm közben végig a földet bámultam, de felnéztem és láttam hogy a fiúk nagyon szomorúan néznek rám. 

-Most mivan?-kérdezem.

-Sajnáljuk, hogy mi itt mesélünk az eljegyzésről és a babákról, miközben te ilyen nehéz időszakon mész keresztül.

-Nincs baj fiúk, örülök, hogy ti boldog életet éltek. Én is boldog vagyok, csak szerelem nincs az életemben, ami teljesen rendben van.

Az este folyamán iszogattunk még rendesen, és pár pohár után táncolni volt kedvem. Egyedül egy szó nélkül mentem a  tömegbe, ahol egy igazán helyes pasival vettem fel a ritmust. Nem néztem rá, de éreztem hogy nagyon jó az illata és éreztem a hatalmas tenyerét az oldalamon.
Háttal ingattam neki a csípőmet jobbra-balra majd hirtelen fordított meg maga felé. Gyönyörű fekete szemei voltak és világosbarna haja.

Vágytam rá. Ez az érzés nagyon régen kapott el, de most ismét azt éreztem, hogy vágyom valakire, aki nem Jungkook. Egy pillanatra elbizonytalanodtam de aztán erőt vettem magamon és a nyakába fontam a karjaim. Ő a derekamat fogta és együtt mozgattuk a testünket.

Hirtelen egy hatalmas csattanásra lettünk mindketten figyelmesek, de én senkit sem láttam.

-Jimin-hallom a nevem és hátra fordulok ahol Jihot látom-Azt hiszem ki kellene menned.

-Miért?-emelem fel a szemöldököm, hisz tényleg nem értem miért.

-Csak menj.

Elköszöntem a tökéletes fiútól, majd ki mentem a bár elé, ahol előszőr senkit sem láttam, aztán hirtelen sírást hallottam a bár mellett lévő sikátorból. Kicsit féltem és tudtam hogy nem kéne oda bemenjek, de megtettem.

Na mit gondoltok, mi lehet a sikátorban?🫣