Dear my sweet actor <Aidan Gallagher ff>

Kis remény sugár

Olivia szemszöge

Már vagy egy hete csak otthon ülök de lehet az még akár több is. Teljesen bele betegedtem abba, hogy Aidan megcsalt. Azóta se beszéltem senkivel. Többször láttam amikor hazament vagy éppen elment otthonról valahova. Meghívtam magamhoz Noaht és Kiarat, hogy ne legyek annyira egyedül. De ők is látták rajtam, hogy nem vagyok jól. Teljesen magamba zuhantam. Csütörtök délután 2 óra lehetett amikor Kiara rám ugrott a semmiből ezzel szinte megfojtva engem.

-Gyerünk csajszi. 1 hete itthon ülünk és kezdünk unatkozni mert nem ezért jöttünk. Szóval ajánlom, hogy 10 perc múlva lent legyél indulásra készen. Elmegyünk bevásárolni pár dolgot mert ami itt megy az nem egészséges se neked se a bútoraidnak. És este pedig elmegyünk bulizni. -ezzel a kis hegyibeszéddel ki is viharzott a szobámból becsapva maga mögött az ajtót.

Lassan elkezdtem elkészülni és lecammogni. Végül a 10 percből 20 perc lett. De végül leértem. Elindultunk a közeli plázába. Vettünk pár élelmiszert meg takarító eszközt. Majd bementünk az egyik ruhás boltba. Vettünk egy sexybb ruhát mert Kiara azt mondta kell nekem egy új pasizós ruha. Gondolhatjátok, hogy semmi kedvem nincsen hozzá. De belementem mert tisztában vagyok azzal a ténnyel, higy addig fog engem csesztetni ameddig belenem negyek végül. Ha meg mégsem megyek bele akkor lekötöz és elrabol. Szóval a rövidebb utat választom.

-Olivia gyere mert indulunk.

-Megyek már. -levonultam a lépcsőn és bármennyire is nincs kedvem menni azért bekell vallanom, hogy jól néztem ki még így is.

Elindultunk és hamar odais értünk. Mikor beléptünk egyből déjá vum lett a Tua-s buli óta. Azóta nem beszéltem egyikükkel sem. Bár Jeremy párszor hívott meg eljött hozzám beszélni, hogy menjek vissza de elutasítottam. Elmondtam neki az okot és hála isten teljesen megértette és nem győzködött. Remélem Hannaval is beérik és nem fog túl nagy gondokat okozni az, hogy kiléptem. Visszatérve a bulira. Bementünk és kikértünk egy kör felest. Majd még egyet és ez egészen addig tartott amíg annyit nem ittam, hogy azt se tudtam fiú vagyoke vagy lány. Majd elkezdtünk táncolni. Egy srác csaoathoz csapódtunk és vekük buliztunk tovább. Majd arra lettem figyelmes, hogy valamelyik a fenekemet markolássza. De valahogy nem érdekelt annyira, hogy emiatt balhézni kezdjek. Csak élveztem a felhőtlen szabadságot. Majd az a kéz elkezdett másfele is kalandozni. Hogy ezt leállitsam feléfordultam és lekaptam. Egyszerűen undorító volt a nyelvét minimum ötször lenyomta a torkomon. És csupa nyál volt. Ígyhát elakartam lökni magamtól de erősen tartott derekamnál fogva és igencsak erőfölényben volt. De ekkor mint a Messiás megjelent Noah és Kiara de volt velük még egy srác is aki buli közben csapódhatott hozzánk. Az a srác pedig rávetette magát az engem fogva tartóra. Ezzel engem elszakítva tőle de ezzel egyetemben neki taszítva egy közeli asztal sarkának. Fájlalva fogtam a fejemet és maradtam a földön ülve. Miután ellátták zaklatóm baját hozzám siettek. Kiara leguggolt hozzám felsegített majd elindultunk hazafele. Hárman indultunk de négyen érkeztünk haza. Bekísértek a szobámba betakartak és hagytak had aludjak. Reggel iszonyúan hasogató fejfájásonra ébredtem. Körbenéztem de teljesen kiesett hogxan jutottam fel a szobámba. Volt pár pillanatkép ami megmaradt de az hogyan jutottam haza teljes homály fedte. Éjjeli szekrényemen találtam algopirint meg egy pohár vizet. Bevettem majd elkezdtem letámolyogni az emeletről a nappaliba. Hárman ültek a kanapén. Kiara egyből felpattant és hozzám sietett. A két fiú is felállt és amikor megláttam Őt nem akartam hinni a szememnek.

-Te meg mégis mit keresel itt?

-Beszélni szeretnék veled.

-Én meg nem akarok mivel nincs miről beszélnünk.

-Jó sok mindenről beszélnünk kell.

-Szerintem érdemes lenne beszélnetek. -szólalt meg eddig csendben ülő barátnőm.

-Legyen. Menjünk fel a szobámba.

Felmentünk. Én leültem az ágyamra Aidan meg szembe velem az íróasztalomhoz.

-Figyelj Olivia. Én tényleg rettenetesen sajnálom. És milliárdszor megbántam már amit tettem. És tényleg nem akartalak megbántani. És nagyon nagyon nagyon kérlek, hogy bocsáss meg nekem de ha nem is bocsájtasz meg akkor legalább gyere vissza közénk.

-Aidan én őszinte leszek veled bár kicsit sem érdemled meg. Bekellett látnom, hogy ez köztünk sosem fog működni. Mindig lesz valami ami miatt össze fogunk veszni. És én tényleg nagyon próbálkoztam. De nem megy. A szerepről pedig azért mondtam le mert kicsit sem akartalak látni téged. A pokol legmélyebb bugyraiba kívántalak aznap meg az elmúlt pár hétben. Az első héten magamba fordultam de teljesen. A halálodat kívántam azok után amit tettél miután annyi mindent tettem, hog ez köztünk működjön.

-Tudom. És ezekkel tisztában vagyok.

-És a bánatból idővel harag lett. Haragudtam rád mindenért. És magamra is haragudtam. Ha nem megyek át hozzád aznap reggel, akkor nem tudtam volna meg és akkor talán még mindig együtt lennénk.

-Nem lennénk akkor sem együtt Olivia. Ha nem nyitsz ránk akkor is elmondtam volna neked mert negérdemled, hogy tudj róla.

-Akkor is máshogy alakulhatott volna.

-Mostmár teljesen mindegy tudsz róla, gyűlölsz engem. Akkor én szerintem megyek is. Azért kérlek gyere vissza. Hanna borzalmas. Semmit nem haladtunk. Kellesz nekünk...nekem. -mondta teljesen őszinte hangnemben. Megfogadtam magamban, hogy nem fogok megenyhűlni de tudtam abból ahogy rám nézett, hogy erre kevés az esély.

-Legyen visszamegyek leforgatni azt a maradék pár részt. De utána se látni se hallani nem fogtok felőlem!

-Rendben. Köszönöm.

-Nem miattad teszem. Hanem kizárólag a nézőkért akik várják a folytatást.

-Teljesen megértelek. És tényleg köszönjük.

-Szívesen. De most menj. Nincs miről beszélnünk már.

-Rendben. Köszi azért, hogy végighalgattál.

Lebattyogott a lépcsőn, elköszönt a többiektől majd távozott. Amíg itt volt erős maradtam és nem sírtam. De amint kilépett az ajtón összerogytam és utat engedtem könnyeimnek.

-Jajj kislány. Semmi baj. Jobb lesz idővel.

-De mennyivel. Mennyit kell még várnom, hogy végre túl legyek rajta. És most, hogy visszamegyek forgatni még nehezebb lesz. Rengeteg közös szerepünk van. De reménykedem abban, hogy hamar felvesszük őket és nem kell többé látnom.

-Hát ezt egy kicsit nehéz lesz kivitelezni miután a szomszédod.

-Elköltözöm..- böktem ki.

-Hogy mit csinálsz?!

-Elköltözöm. Mégis miért kéne itt maradnom? Semmim nincs itt. A szüleimet már több hónapja nem láttam. Aidan sem az életem része már. Forgatás után már semmi nem fog itt tartani. Ezért úgy döntöttem, hogy New Yorkba költözöm. És ott fogok munkát keresni. Lehet folytatom a színészkedést de azon is gondolkoztam, hogy az írást folytatom és befejezem a könyvemet.

-Hát drága egyetlen legjobb...-ekkor Noah csúnyán nézett rá- barátNŐM -nyonatékosította a nő részét. -Tégy úgy ahogy azt jónak érzed.

-Az lesz.

Sziasztok. Ha esetleg tetszik a story akkor megköszönném ha egy csillaggal jeleznétek.🌟❤

Szavak: 1048 db