Dear my sweet actor <Aidan Gallagher ff>

Beszélgetés

Reggel mikor felkeltem első dolgaim közé tartozott az, hogy átmentem Olivia-hoz ellenőrizni, hogy jól vane. Mikor beléptem az ajtón kellemes csend honolt a lakásban. Elindultam felfele és mikor benyitottam a szobájába nyugodtan aludt mintha a tegnapi nap meg se történt volna. Én leültem a székre az ágya mellett és csak vártam, hogy felébredjen. Csupán 1 óra múlva felébredt.

-Jó reggelt. Hogy érzed magad?

-Egész jól vagyok.

-Ennek örülök. Hozok neked teát és utána elmegyek gyógyszertárba.

-Rendben- mondta majd visszafeküdt a puha párnák közé.

Csináltam egy nagy adag teát felvittem neki majd elindultam a gyógyszertába. Megvettem ami kellett majd visszaindultam. Visszaérve csináltunk egy tesztet majd vártunk- Olivia már rég aludt mikor ránéztem a tesztre. Pozitív volt. Akkor a gyanúm beigazolódott. Covidos volt. Felhívtam Jeremy-t és elmondtam a történteket. Azt mondta, hogy akkor 2 hét karantén és ha én nem leszek pozitív akkor menjek be és ne találkozzak vele. Hagytam Olivia-nak egy levelet amiben mindent leírtam. Hazamentem és én is megcsináltam a tesztet. Szerencsére én nem kaptam el. De nagyon aggódtam érte. Mivan ha mégrosszabul lesz? Nem Aidan! Ne is gondolj ilyenekre. Jól lesz és megfog gyógyulni hamar. Remélem. Eltelt 1,5 hét azóta csak akkor mentem át Olivia-hoz ha muszály volt. A forgatás nem állt le. Egész jól haladtunk de mégsem volt ugyan az. Főleg, hogy Hanna-val kellett mindent csinálnom. Egyfolytában a nyakamban loholt és egy perc nyugtom se volt. Viszont az egyik nap már elszakadt a cérna nálam is.

-Hanna! Szállj már le róla- kiabáltam rá.

-Aidy... Tán baj van?- játszotta a hülyét.

-Igen képzeld el baj van!! Nem elég, hogy a nyakamban loholsz egyfolytában de még a hülyét is játszod!

-Ne nevezz hülyének!

-Akkor minek kéne nevezzelek?! Normálisnak? Mert biztos hogy minden vagy de nem normális.

-Mit akarsz akkor?

-AZT AKAROM HOGY HAGGYÁL BÉKÉN!!!

-Ne ordibálj már!

-Akkor haggyál békén.

Ezzel a mondtommal ott is hagytam. Idegesen sétáltam a lakókocsim felé amikor nekimentem valakinek.

-Nézz már a lábad elé!- kiabáltam az arcába és ráse néztem csak idegesen tovább sétáltam.

-Aidan..- ismerős volt a hang. Megfordultam.

-Olivia? Mit keresel te itt?

-Negatív lett a tesztem és már jobban vagyok szóval visszajöttem dolgozni.

-De neked pihenned kéne még.

-Jól vagyok. De örülnék ha nem kiabálnal rám megint.

-Sajnálom. Nem akartam. Csak Hanna nagyon felcseszte az agyamat.

-Mit csinált?

-Az elmúlt időben ameddig te nem voltál itt folyton a nyakamban loholt.

-Most már itt leszek.- mondta majd megcsókolt.

-Hála isten.
Visszamentünk a többiekhez.

-Olivia. Jó újra köreinkben látni. Hogy érzed magad?- kérdezte Jeremy.

-Kicsit fáradt vagyok de jó újra itt lenni.

-Ennek örülök. Ha bármi baj van szóljál és akkor pihensz. Nem akarunk kórházba vinni.