Beléd bonyolódva

41. rész

- Ez tetszik? - kérdezte suttogva.

Én csak bólintani tudtam, nem mertem kinyitni a szám az túl hangos lett volna. Behunytam a szemem, és elképzeltem, hogy azzal a fiúval vagyok, akivel mindig is lenni akarok.

Bekapta azt az ujját ami az előbb a lábaim között volt és lassan kihúzta a szájából.

- Ízlik - nézett rám a kikerekedett pupilláival.

Picit furcsának tartottam, hogy a szájába vette az ujját amin a nedveim voltak de... kinek mi tetszik.

- Kaphatok többet?

Nem értettem egyből, hogy mit akar, de nem akartam elrontani a pillanatot ezért bólintottam. Hanyat fektetett a kanapén majd elkezdett a hasamtól lefele puszikkal borítani. Oh. Szóval most az fog történni.

A feje végül a lábaim között állapodott meg és éreztem ott lent a forró lehelletét, aztán hirtelen a nyelve érintését.

- Úristen - szóltam el magam az új érzéstől ami hatalmába kerített.

Nyelve egyre gyorsabban dolgozott odalent én meg nem győztem levegőért kapkodni.

- Mmhm Dylan - sóhajtottam el magam.

- Hm? - kapta fel a fejét de úgy tettem, mintha nem hallanám ezért folytatta tovább.

Pár pillanat múlva megint Dylan nevét sóhajtottam de nem tehettem róla hisz gondolatban ő volt ott velem és nem Leo.

Kinyitottam a szemem mert észbe kaptam, hogy Leo abbahagyta amit csinált.

- Mi a baj? - kérdeztem lihegve.

- Ki az a Dylan? Bocsi de ezt így én nem.

- Senki, neharagudj csak...

- Mindegy. - azzal felkapta magára a ruháit és elsietett.

Ott ültem a kanapén és kicsit megalázottnak éreztem magam, pedig nem nekem kellene megsértve lennem. Így hát énis magamra kaptam a ruhát és visszamentem taxival a hotelbe.

Fáradtan lépkedtem fel a lépcsőn az ágyig amikor Dylant pillantottam meg rajta feküdni egy boxerben.

- Te máris itt? - kérdeztem.

- Te ilyen későn? - kérdezett vissza.

Nem is figyeltem inkább rá hanem ledobtam a szandálom, a ruhám és felkaptam egy bő pólót amit már előre kikészítettem. Bezuhantam az ágyba, mellé, de távolságot tartva.

- Na és milyen volt a lánnyal? - kérdeztem kis idő csend múlva.

- Lehetett volna jobb is. És a csávó?

- Lehetett volna jobb is. - válaszoltam a plafont bámulva.

- Eltudom képzelni a fejét amikor elutasítottad - nevetett fel.

- Nem utasítottam el. - billentettem oldalra a fejem, hogy a szemébe nézhessek.

- Hozzádért ? - erősödött fel a hangja de egy legyintéssel elcsendesítettem.

- Csak is azért akartam tudni, hogy lefeküdtél-e a lánnyal, hogy énis szabadon csinálhassak bármit. Így kvittek vagyunk.

Csend volt.

- Lefeküdtél vele? - arca csalódott lett.

- Éppenséggel nem.

-Akkor?

- Az ujja járt ott lent - mosolyogtam rá büszkén mire neki szinte vörös lett a feje a méregtől.

- Jólvan, holnap halott. Remélem ezzel tisztában vagy.

- És a nyelve is.

- Nem - ült fel hirtelen az ágyon.

- De.

- De én szerettem volna elsőnek hogy...

- Dylan elég. - csitítottam el - nem tartott sokáig.

- Mert olyan jó volt?

- Nem, hanem azért mert a nevedet sóhajtoztam közben ezért megharagudott és ott hagyott.

Dylan elsőnek olyan fejet vágott mint aki nem hiszi el amit hall, aztán boldog vigyor kelt a képére. Annyira szeretem ezt a helyes és morcos fiút.

- A nevemet? - hitetlenkedett.

- Igen, így hogy Dylaaan - nyögtem a nevét aztán elnevettem magam.

- Mégegyszer. - nézett rám azzal az éhes tekintettel amit már az előbb is láthattam Leonál.

- Dlyaan - sóhajtottam mégegyszer mire szinte lecsapott rám az ajkaival.

- Ezt a nevet fogod most nyögni 1 órán keresztül.

Azzal mohón csókolt tovább mire azonnal éreztem hogy akarom őt most rögtön.

Megragadtam őt a boxerén keresztül amit egy nyögéssel ajándékozott, felbátorodva ezen lehúztam róla az alsót és úgy tapasztottam rá újra a kezem.

Lesegítette a pólóm aztán a keze a lábam közzé csúszott.

- Imádom, hogy ennyire nedves leszel tőlem - lassan becsúsztatta az egyik ujját.

Kicsit égető érzés volt de aztán már cseppet sem fájt, elkezdte ki és be mozgatni, egyre gyorsabban és az érzés valami mennyei volt.

- Ez jó így? - kérdezte bátortalanul.

- Mhm

- Oké - mosolyodott el majd csókokkal intette be a hasam.

Kis idő múlva még egy ujját becsúsztatta ami meglepetésemre nem fájt.

Megragadtam az arcánál, nagyon vágytam a csókjaira, ennyire még sosem.

Olyan tökéletes nekem, így, ahogy van, minden idegesítő és fura szokásával együtt. Imádok benne és rajta mindent. Ő az enyém.

- Akarom.

- Mit? - nézett rám nagy szemekkel.

- Hogy te legyél az első.

Nem is gondolkodott rajta sokat, a földön heverő nadrágja zsebéből előkapott egy kis csomagolást amit egy pillanat alatt felnyitott.

DYLAN:

Erre vártam már mióta belepofátlankodott az életembe. Jött és felforgatta az egészet. Egy dolgot szeretnék csak és az ő. És most az enyém.

Olyan gyönyörű ahogy itt fekszik, a haja szanaszét, a szemei kikerekedtek és csak várja, hogy mi fog történni. Ő a legszebb.

Magam sem hiszem el, hogy ilyenekre gondolok, nem volt még ilyen mielőtt betettem bármelyiknek is. De ő tényleg gyönyörű.

- Kicsit fájni fog,de csak szólj és abbahagyom. - adtam egy lágyabb csókot a szájára mire ő csak bólintott.

Próbáltam nagyon óvatos lenni. Eleinte sokat sziszegett és láttam, hogy nem élvezi még most, de ahogy belejöttünk abbamaradtak a szisszenések és sóhajok váltották fel.

Olyan volt számomra is, mintha elsőnek élném át ezt a dolgot. Sosem volt még ennyire jó a szex senki mással. Ez annák sokkal több.

JENNA:

Dylannel együtt fürödtünk és nagyon sokat beszélgettünk. Úgy érzem közelebb kerültünk egymáshoz, valami érezhetően megváltozott.

- Olyan szép vagy - mondta Dlyan ahogy a karjai közt már majdnem eludtam.

Annyira elszenderdtem, hogy már csak egy mosollyal tudtam válaszolni. Biztos vagyok benne, hogy ő is olyan jót fog aludni, mint én.

Sziasztok! Bocsánatot szeretnék kérni, amiért ilyen ritkán jönnek az új részek, de a munkám miatt leginkább csak hétvégén érek rá az írásra. Köszönöm a türelmeteket<3
Jenna és Dylan sztorija pedig egyre több izgalmat rejteget, köszi, hogy  itt vagy és olvasod, millió puszi<3