Az ötlet eredetileg A_Bored_Reader Undertale ideas for stories that hit me like a brick található meg Reborn! néven. Kértem engedélyt a használatához. Olvassátok el az eredetit, ha érdekel, de csak szolok elég sok spoilert tartalmaz ere a történetre...
Figyelmeztetések: Flört, sötétebb érzelmi képek, megjátszott kedvesség, birtoklásra való hajlam, halál említés és utalás szintű jelenléte.]
A körülöttük lévő tömeg is elkezdtek magához térni. A csendet lassan hangok kezdték betölteni, ahogy összesugdolózva beszélgetek egymás között.
– Látnod kéne saját magadat – súgta Error/Goth elragadtatott hangon fogva a kezeit a tenyerei közé.
– Akkor sem, látnám az, amit te – Nightmare/Palette könnyed mosollyal engedve, hogy a szavai és gesztusai megpengessék érzelmei húrjait. – Ahogy te sem látnád, amit én – miközben összekulcsolta a kezeiket, nézet az ezüst aurával körbe ölelt Szirén szemébe.
– Mily igaz – Error/Goth kissé megrészegedve az őt rabul ejtő Csillag tekintetétől. Ha nem lettek volna ott mások, közelebb húzta volna magához, egy pillangó csók erejéig. Nightmare/Palette érezve az őt takaróként körülvevő érzelmeket elpirult.
– Gothy – szólította meg őt Star, szikrányi vágyakozással a hangjába. A lidércfények úgy úszkáltak körülöttük, mintha csak a pillanatot próbálták volna elmélyíteni. Nightmare/Palette nem engedte el az előtte álló angyali teremtmény tekintetét, ahogy az ujjait játékosan végig húzta a kezére fel festet jelképen. Error/Goth sem engedte el, ahogy közelebb húzódott míg nem a karjaiba vonta, egy sokall kevésbe baráti ölelésbe. Star nem habozott bele kapaszkodni és magába szívni a Szirén közelségét, aki az érzelmek varázslata alá vonta.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
[Egy másik csodás rajz, amit rekavok_sanyikaim készített. Most a szárnynélküli változatot használtam, hogy ne ismételjük annyit ugyan azt a képet. A rajzot megtaláljátok a Reborn illusztrációk 3 fejezetben is.]
Ahogy ott álltak nem volt szükségük szavakra, a közelség és a lelkük dallama mindent elmondott nekik, amit tudniuk kellett. Két oly különböző még is hasonló mód sebzett lélek, egy közös dalt kezdet szőni az érzelmeiken keresztül. Minden hangjegye oly közeli és tiszta volt, akár csak a legmélyebb tengerek sötétsége. Muszáj volt elengedjék egymást, ha nem vigyáznak a lelkük nyomot hagyhatott volna egymásén, egy új még is felfoghatatlanul ősi köteléket szőve kettejük közé. A lelki kötelék egyszerre volt émelyítően vágyott és veszélyesen fenyegető. Akár csak egy csapda, a szerelem szövevényes csapdája, aminek veszélyes útján még csupán nem régibben kezdtek el, tudatosan együtt egyensúlyozni.
A többség nem igazán fordított bármilyen figyelmet rájuk, az Istenek nagy része is el volt foglalva a saját dolgaival. Geno és Reaper elfogadó szülői gyengédséggel, figyelte a két fiatal kapcsolatának szárny próbálgatásai.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
