My Dearest Levi x Oc

28.rész

A hónapok csak úgy repültek mint a madarak. Aurora pocakja egyre nagyobb, és nagyobb lett. Már a kilencedik hónapnál jártak, az-az az utolsónál. Persze ez nem napra pontosan jön ki, de azért fel vannak készülve hogy a magzatvíz bármikor megindulhat. Az idők alatt kiderült hogy a baba lány. Mint ahogy Levi megmondta. Persze neki ezt szóvá is kellett tennie.
De térjünk vissza a jelenbe. Aurora éppen egy csésze teát szürcsölgetett, s férje nem olyan messze tőle egy könyvet bújt.
A nő eközben azon aggódott hogy még miért nem folyt el a magzatvíz. Igaz, nem lehet megjósolni pontosan mikorra jön a baba, de amit mondtak, már egy hete volt.
-Figyelj Levi... - szólította meg kedvesét.
-Mi az? Baj van? - kapta oda fejét.
-Nem, csak tudod, nem kellett volna már el folynia a magzatvíznek?
-Biztos vagyok benne hogy ez teljesen normális, nincs semmi amiatt aggódnod kéne. - nyugtatta a férfi, miközben odasétált gyermeke anyja hasához, s egy csókot hintett rá.
Majd felállt a nővel szembe, s most őt csókolta meg. Hirtelen egy nagy csattanás hallatszott a padló irányából.
Lenéztek s látták hogy a magzatvíz folyt el. Egymásra kapták tekintetük, s a férfi egyből kapcsolt és a kocsikulcsért futott. Aurora követte őt le a kocsiig, s abba beszálltak, majd Levi a gázra lépett.

...

Időben beértek, Aurora már bent volt a kórházi szobában, s Levi pedig mellette volt és a mancsát fogta bíztatásképp. Mondogatta neki, hogy menni fog, megtudja csinálni, ez tényleg sokat segített a másiknak.
Majd eljött a pillanat. Az orvosok elmondták a nőnek hogy nyomja ahogy tudja, s ő így is tett. Eközben Levi keze majdnem eltört, annyira erősen szorította, de persze ez nem történt meg, mégiscsak Ackerman vére van.
Nem is kellett sok, hamar kint volt a lila színekben pompázó kisbaba, aki egyből sírásba kezdett. Erre Aurora megkönnyebbült, s ő is elkezdett sírni, de közben nevetett is. A férfi nagy mosolyra húzta száját.

...

Na hát ez hihetetlenül rövid lett, de nem volt túl sok ötletem ehhez a részhez. Tényleg sajnálom! :(