My Dearest Levi x Oc

1. rész

„ Aurora éppen törölgette le a kissé piszkos pultot egy ronggyal, mikor egy fekete hajú, alacsony férfi lépett be az ajtón.
Amint meglátta, kiesett a takarítóeszköz a kezéből.

-Levi? "

Na de kezdjük is az elejétől.

Aurora jelenleg tizenhat éves gimnazista, éppen most is az iskola padját koptatja rajz óra közepén. Igazából semmi baja nem volt az alkotással, csak csupán unalmasnak találta az órákat mivel jobban szeretett kedve szerint rajzolgatni, festeni, minthogy itt üljön és feladatra kelljen alkotnia.
Aurora épp ábrándozott hogy most mennyi minden más dolgot csinálhatna, mikor Levi Ackerman rajztanára rászólt.

-Kölyök, a rajz óra nem ábrándozásra való, még bele se kezdtél a feladatba! Szóval rohadt gyorsan kezdj bele, vagy írhatom is be az egyest, melyiket szeretnéd?
-Persze, bocsánat, kezdem is..- felelte Aurora unottan, majd ahogy mondta, bele is kezdett.

...

Utolsó órája Hange tanárral volt, méghozzá Biológia óra. Hanget bírta mivel mindig is pozitívan állt a dolgokhoz és vidám kedvével feldobja az órákat. Hozzá képest Levi... inkább ne is beszéljünk róla.

Kicsöngettek, ez azt jelentette hogy a lány indulhatott is haza, majd utána kezdhet bele egy új festményébe, amit még Levi óráján talált ki.
Már a kapun távozott volna mikor-

-Hé kölyök! - szólalt meg háta mögül Ackerman tanárúr.
-Igen? - kérdezte Aurora, és érezte hogy ki fogja oktatni az órán való viselkedése miatt.

-Kuchelnak ma van a születésnapja, és szeretné ha Klara is ott lenne. Szóval kérdezd meg erről. Ja és moderáld magad mert mostanában minden órán ezt csinálod és végül kénytelen leszek beírni a szar jegyet. - ezzel el is húzta a csíkot.

Szuper, gondolta magában Aurora. Majd eszébe jutott hogy lefogja késni a buszt, ezért elkezdett rohanni a buszmegállóhoz.

Mikor haza érkezett levette a vízzel teli cipőjét, mivel odakint szakadt az eső. Ezután megkereste nevelőanyját, Klarat,  hogy szóljon neki a szülinapról.
A kanapén találta meg egy könyvvel a kezében.

-Szia anya, Kuchel szeretne meghívni téged a születésnapjára. - azért hívta anyának, mivel nagyon szoros kapcsolatban voltak, és Aurora szinte már az igazi anyjának tekintette.
-Jajj tényleg, ma van a szülinapja. És ezt honnan tudod? Nem suliban voltál? - kérdezte gyanakvóan a nő.
-Jajj dehogynem, csak a fia tudod Levi tanárúr mondta nekem hogy szóljak.
-Hát rendben, akkor felhívom Kuchelt hogy elfogadom a meghívást, de te is jössz!
-Tessék? Nekem semmi keresnivalóm ott! - háborodott fel a lány.
-Jaj ne butáskodj, amúgy sincs semmi dolgod nem?
-Hát nem igazán... - pedig festett volna, de tudta hogy Klarat nem lehet meggyőzni.
-Rendben, akkor ezt megbeszéltük. Kissé elegánsabb ruhába gyere kérlek, tudod Kuchel mindig is ilyen volt, gondolom most sem lesz máshogy.
-Oké, oké és sokan lesznek ott?
-Hááát régen amikor voltam szülinapján általában ott volt néhány alak szóval most se kétséges. Na de menj keress ruhát, majd szólok hogy mikor indulunk miután felhívtam Kuchelt.

Jajj de jó, gondolta magában Aurora miközben felfelé battyogott a lépcsőn. Majd szobájába beérve kinyitotta  szekrényét és végig nézett a ruhákon.
Nem szokása kicsípni magát, ezért nincs  túlzottan sok alkalmi ruhája.
De végül talált egy smaragdzöld simulós, de pont annyira amennyire kell, szép térdig érő ruhát. Kicsit se mutatott sokat, pont tökéletes volt.
Haját is rendbe tette, simán csak kifésülte és úgy hagyta.
Kiegészítőképp, egy szép, úgyszint smaragdzöld medált vett a nyakába.

Késznek nyilvánította magát, ezért bele bújt egy elegáns csizma féleségbe, ( ne ilyen gumicsizmát képzeljetek el) majd lefelé vette az irányt hogy véleményt kérjen mostohaanyjától.

-Na anya, mit gondolsz, ez jó?

A szőke nő hátra fordult, majd végig dícsérte Aurorát, majd el is indultak egy kevés húsz perc múlva.

Ez lenne az első rész, remélem eddig nem annyira rossz.
Ha tetszett kérlek nyomj a vote-ra!