váratlan akció

MIT MÜVELTÉL?! (10.Fejezet)

Elövettem a telefonom, és felkerestem azt a bérgyilkosok osztályát ahol kegyetlenek a bérgyilkosok. Érzelem mentesen képesek bárkit megfosztani az életüktől.
Gondoltam teszek egy próbát és felhivom őket.
"Üdvözlöm, miben segithetünk?"
Tom vagyok.
"T-Tom valóban te lennél!?"
"Jó ujra hallani haver!"
"Mondcsak, hogy megy a sorod az új bérgyilkosoknál?"
Minden rendben megy.
"Hàt akkor meg?"
Miért kerestél fel minket?
Mellék állás kéne?
Ami azt illeti igen.
"Oh csak nem visszatérsz a régi kerékvágásba Tom?"
Nem, csak most kell egy
Kis plusz meló, Ennyi az egész.
"Nos hát ha ezt akarod..."
Pont a közeledben van egy buli hejszin.
Telis tele gazdag fószerekkel akik a pénzükkel játszanak.
Mind szánalmas felsőbrendű..mindnek megkéne halnia..viszont minket csak egy személy megölésére kértek.
És mi így is teszünk.
Tudod mi a dolgod. A kordinátákat elküldöm.
Sok sikert.
Nemlesz rá szükség!

5 percel késöbb:

Tom belépett a hátsó kijáraton ahol a pincérek és a kiszolgálok vannak.
Elnézést maga nem léphet be ide!
Oh hát persze ezer bocsánat..
Tom egy hirtelen mozdulattal megfogta a pulton lévő konyhakést és egy hirtelen mozdulattal a pincér fejébe álitotta azt.
Gyorsan elszaladt a konyha ajtajához és bezárta.
A pincér ruháját levéve, magára vette és a hullát a takarító szertárba zárta annak reményében hogy nem nyitják ki.
Ruháját gyorsan táskájába téve az EXIT feliratos ajton kívülre hejezte.
*KOP*KOP*
Erős dörömbölés halatszott az ajtó tuloldalán.
Minden rendben uram?
Halatszott egy hang az ajtón tulról.
Tom gyorsan az ajtóhoz sietve kinyitja azt és felvette a pincér szerepet.
Khm..minden rendben csak pánik rohamom volt.
Rendben, de minket ez nem érdekel. Huzás dolgozni és ilyen mégegyszer ne forduljon elő!
Nyomott a szakács a kezébe egy arany tálcát egy deszertel.

Elindultam a tálcán található asztal számhoz ahol a kapott kordinátáim szerint az az ember van ott aki pont kéne.
Egy gyors mozdulattal elökaptam a zsebemből a kis flaskányi mérget amit még a táskámból vettem ki, és csepektettem belőle a deszertre.
Egéségére uram.
Tettem le a deszertet az asztalra.
Mostmár eltünhetsz komornyík.

Nem telt el kisidő és megette a deszertet..ezzel lassan kibontakozva a méreg a testében..
A roszulét lesz az első amit érezni fog.. Azután a fegyverem kemény anyagát fogja érezni a fején...
Egy kicsit vártam és már ki is szaladt a levegőre.
Nemszámitott rá de én viszont már a fal mögött vártam őt a fegyveremmel.
Gyorsan félre huztam és egy erős mozdulattal előrántottam a fegyvert és fejbe löttem.
Az érzés hogy embert ölhettem felizgatott és töbre vágytam..
Ezaz baszki!
Ennyit eről.. gyorsan elhuztam a csíkot és az Exit ajtóhoz siettem a táskámért.
Az idő hajnali egy órát mutathatot màr mikor elhatároztam hogy vissza megyek a bázisra.
Viszont utközben szembe találkoztam két huligánnal akik épp egy ártatlan macskát kinoztak.
Nem tűröm az állatkinzást ezért közbeléptem.
HÉ TI OTT!
Erre felkapták a fejüket és megáltak a macska zsákban rugdosásával.
Valami bajod van haver?!
HAGYÁTOK ABBA!
Ch..
Mert különben?
Különben megkell hogy öljelek.
Mondta Tom hidegvérrel.
AZTHISZED BEDÖLÜNK NEKED!?
ujra elkezdték rugdosni az ártatlan jószágot. Az állat fájdalmában csak nyávogni tudott.
NEMHALOTÁTOK MIT POFÁZOK!?
AZTMONDTAM HAGYÁTOK ABBA!
Tom habozás nélkül fegyvert rántott.
Hé hé haver tedd azt le!
Ment közelebb Tom..
VEGYÉTEK KI A MACSKÁT!
MOST!
A két fickó egy szónélkül már ki is vették a macskát.
T tessék uram... itvan.
Helyes.
És most jól véssétek az eszetekbe!
Most fogtok utoljára ilyet csinálni!
*Lövés* *Lövés*

Ti mocskok!
HAHAHA
Azthittétek meguszátok élve mi?
HAHAHAHAHA!

ez vicces..
*Lövés* *Lövés* *Lövés* *Lövés*
Az egész tárat az állatkinzókba ersztette.
A mániákus lövéseknek köszönhetően az egész egyenruha csupa vértöl festett lett.
Shhh.. semmi gond kiscicus.
Mostmàritvagyok.
Nem eshet bajod amíg engem látsz.
M-meoww..
Aw gyere.
Tom óvatosan felkapva a kis szürke cicát elindult a bázis felé.