Senorita [Hero Bakugou x Reader] ✔BEFEJEZETT✔

11. 🌹

A legjobban két dolgot szeretek a péntekben.
Az egyik az az, hogy végre itt van a hétvége és ez az utolsó van amikor jönni kell dolgozni.
A másik pedig az, hogy ilyenkor több ismerős arc van a kávézóban, van kikkel elütni az időt, egy kicsit beszélgetni. Ki szakítanak a megszokott kis zónámból, aminek tudok örülni.

Főképpen úgy, hogy mindig valami új dologgal drukkolnak elő. Sokszor tudok rajta sokat és jót nevetni. Van, mikor az én lelkemen szárad egy része  mert biztatom rá azt aki kitalálta. De ennek ellenére is, jól telik el a napom.
Talán még jobban is, mint egyébként.

- Eszembe jutott valami. Az a valami, pedig az, hogy neked még nincsen senkid. Ami azt jelenti, hogy tudom hogy neked tetszik valaki, de te nem mondod meg nekem, ami rossz, mert barátok vagyunk és nem tudok neked segíteni abban, hogy hogyan is csábitsd el azt az illetőt. - hadarta el mondatát Mina. Mintha annyira érteni tudtam volna..

- Mi? - pislogtam értetlenül.

- Jaj, csajszi! Tudom, hogy tetszik neked valaki, de nem tudod hogyan csábitsd el. Ebben akarok segíteni!

- Miről beszélsz? - tettem az ártatlant. Csak nem jött rá..

- Az elmúlt hetekben, mikor itt vagyok megnézni téged sokszor furcsán viselkedsz. Főképpen ha Bakugou a téma. Ami azt jelenti, hogy tetszik neked a szöszi, aki az első számú hős. - húzogatta fel - le szemöldökeit.

Kávémat majdnem félre nyelve kezdtem el fuldokolni a pult másik oldalán. Azt hiszem lebuktam..

- Miről beszélsz te? N-nem is tetszik nekem. Hiszen Katsuki-ról van szó, nincsen arra időm hogy vele foglalkozzak. - játszottam az ártatlan kislányt.

- Nem vagy jó színész, átlátok rajtad. Csajszi, sugárzik belőled, hogy tetszik neked a szöszi. Egyébként is, már iskola óta oda vagy érte, akkor meg?

- Nézd. Ezt nem itt kéne megbeszélni, mert már ígyis a fél kávézó téged hallgat. De ha ennyire tudni akarod az igazat. - hajoltam közelebb hozzá, hogy akkor már mégse az egész kávézó ezt hallja.
- Igen, még mindig bele vagyok esve. Viszont az elmúlt hetekben történt pár olyan dolog, amit majd máskor mondanék el neked.

- Tudtam, hogy van valami köztetek. Ne aggódj, az újság ezt nem fogja megtudni. - kuncogott fel barátnőm győzedelmesen, hogy igaza volt.

- De akkor tényleg ne írd bele. Ígyis már eléggé nyúzott szegény, hogy mindenki őt ajnározza és egy perc nyugta sem lehet a sok dillós embertől.

- Nyugi, nyugi. Majd én megoldom, hogy hogyan is írom meg az újságot. Most én vagyok a hős témánál, szóval ez jó lesz majd az újságba. Nem foglak konkrétan bele írni. Majd olvasd el, ha van időd rá. - kacsintott rám pimaszul vigyorogva Ashido.

- Ajánlom is, vagy ide többet be nem teszed a lábadat. - kuncogtam el magam egy kicsit.

- Jól van. Fel sem fogod ismerni, hogy te vagy benne. - kortyolt bele italába nyugodtan.

Mosolyogva ráztam meg fejemet barátnőm mondatán majd egy tálcát véve kezembe ki vittem a kért italokat a kint lévő asztalokhoz.

Sokszor túl jó vagyok ehhez a lányhoz. Még a végén tényleg olyat osztok meg vele, amitől az újság fel fog robbani és nem csak én leszek pácban.
De ennek ellenére, szeretem mikor hülye ötletei vannak és eltud engem rejteni az újság sorai között.