Nem teheted ezt velem ° Befejezett °

47.

- Inkább választom a halált mint hogy..- a hangja alapján egyáltalán nem biztos abban amit mond .
- Jól tudom hogy most milyen érzések dolgoznak benned.. Kérlek nekem és Arthur-nak is adj még egy esélyt.. Soha nem akartam sem én se ő ártani neked de tudom hogy tudat alatt sajnos sikerült. Azt is hogy ha időben észleltem volna azt hogy fájdalmad van és szükséged lenne valakire nem őt tartanánk.. Viszont azt hiszem ennek így kellett történnie.. Nem vagyok olyan ember aki örömét leli más ember halálában viszont Uther .. Meg kellett halnia őszintén ha tovább uralkodott volna akkor az egész királyságnak a  végét jelentette volna. Látam hogy Arthur mit élt át az apja halálakor de ő is tudta hogy így volt jobb. - Morgana tényleg temérdek szenvedést okozott de ő is elég szenvedést tűrt. Azt hiszem ha nem ebben a családban nőt volna fel  most nem lennénk ilyen helyzetben.
Tehát őszintén az amit mindannyian átéltünk azért történt hogy ezt az életet éljük.

- Uther.. velejéig romlott ember volt.. A mágia az életünk része.. Attól hogy az ő életében történt negatív a mágia miatt nem kellett volna annyi ember életét tönkre tenni. Szerettem akkor amikor még nem értettem azt hogy mit miért tesz .. Aztán amikor észbe kaptam és próbáltam megváltoztatni a gondolkodását.. onnan már tudod a folytatást.. - észre se vettem hogy Morgana az a kislány aki akkor volt.. Egyszerűen próbált kiabálni de senki nem hallotta meg ..
- Tudom hogy az elmúlt időben nagyon sok olyan dolog történt veled - velünk amit nem lehet vissza fordítani . Azt kérem tőled mégis hogy bocsájts meg nekem és gyere velem. - előtte viszont valamit kezdeni kell a megjelenésével.
- Azt hiszed így oda fogok állítani?!- nem viszont igazán jó ötlet jelent meg zseni agyamban.

Pár órával később:

- Te teljesen idióta vagy?! Ja igen erre már régóta tudom a választ.. Akkor se bírom felfogni hogy hogyan lehetsz olyan hülye hogy egyedül..- sejtettem hogy így fog reagálni és valamennyire érhető is.. csak azért bízhatott volna jobban bennem .
- Nyugodj meg nincs semmi bajom. Látod?!- fordultam körbe előtte.
- Tudod mennyire aggódtam?! Minden egyes alkalommal amikor ilyen dolog van ugyanazt csinálod. Most elérted azt hogy büntetést kapj a tetteid miatt..- ott az apai szigor a szemében.
- Megoldottam egy problémát.. csak nem ágyhoz akkarsz kötni és..- egyből szám elé nyomta hatalmas tenyerét.
- Mindjárt meglátod!- húzódtam el tőle majd az ajtóhoz siettem.
- Nem lesz semmi baj ! Ígéretet tettem neked.- nyúltam remegő keze után.