3.

1K 68 0
                                    

Fáj mindenem , de ami furcsább hogy valami puha dolgon fekszem. Tehát nem haltam meg de milyen is lett volna , ha Merlin a nagy varázsló csak ennyitől meghalna. Viszont tényleg különös hogy kényelmes az amin fekszem . Emlékszem hogy vissza jöttem a kastélyba , és Gaius-hoz mentem .  Aztán ott volt Arthur és ennyi az egész utána kép szakadás.

Gyorsan ki kell nyitnom a szemem  el kell látni a kötelességeimet. Nehéz egyáltalán nem könnyű kinyitni.. hirtelen egy kéz ért a fejemehez . Olyan ismerős ez az érzés mégis olyan távoli. Lassan sikerült kinyitni a szemem fényesség van hozzá kell szoknia a szememnek.
Mikor kezdem a színeket látni fejem oldalra döntöm . Arthur ő az aki előbb a fejemhez nyúlt.

Körbe nézek a szobában ahol vagyok ez Arthur szobája . Mégis hogy kerültem ide ,gyorsan vissza kell mennem Gaiuszhoz. Próbálnék felállni amíg nem figyelt de a fájdalom ami a hasamba nyilalt vissza szegezett az ágyra.
- Ne mozogj a sebed így fel fog nyílni!- mondta , majd nem is engedte hogy tovább mozogjak.
- Miért vagyok itt ? - kérdem . Viszont más is aggaszt , a sebem nem akkar meg gyógyulni. A mágiám se segít , nem értem miért..
- Gaiusnak más sérültet és beteget is kell ott ellátni. Te pedig több mint egy hétig eszméletlen voltál .. Tudod mennyi minden van amit el hanyagoltál ! - mondta próbáltam humorizálva , mégis hallottam a hangjában valami mást.
Várjuk csak 1 hétig ??

- 1 hétig? Biztos csak viccelsz .- mondom mire közelebb ült és szemembe nézett. Istenem ezek a kék szemek miért pont ő miért pont belé..

Nem teheted ezt velem ° Befejezett °Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora