Dear my sweet actor <Aidan Gallagher ff>

A nagy bejelentés

Reggel

Reggel egy fülsüketítő hangra keltem ami nem más volt mint az ébresztőm. Kinyomtam utána kikeltem az ágyból és elkezdtem készülődni. Először is felöltöztem valami kis egyszerűbe.

Miután felöltöztem elindultam a fürdő fele, megfésülködtem megmostam az arcom hátha attól jobban felébredek de nem jártam sikerrel. Majd kisminkeltem magamat, mivel nem nagyon sminkelek ezért ez egy egyszerű szempillaspírálból állt. Ezek után lementem a konyhába valami táplálék után kutatva ami végül egy kevés müzli volt pár szem gyümölcsel. Kaja közben válaszoltam az üzeneteimre de csak eközben vettem észre, hogy bizony késésben vagyok.

-Basszus- szólaltam meg halkan mivel szüleim még aludtak.

Felrohantam a lépcsőn be a fürdőszobába, fogatmostam majd bevágtam a tanszereim az iskola táskámba és rohantam is le a lépcsőn. Felkaptam a cipőm és rohantam a suliba. Jó 5 perces késéssel de beestem az ajtón.

-Mrs. Johnson késett. A héten már 2-szor. Még egy ilyen és elzárást kap.- mondta szigorúan a biológia tanár.

-Elnézést Tanár úr.- mondtam majd leültem a helyemre.

-Nem emlékszem, hogy mondtam volna olyasmit, hogy leülhet. Kérem fáradjon ki a táblához hiszen úgy is valakinek felelnie kell- nézett rám szúrós szemekkel. Miközben kisétáltam a táblához.

-Remek már csak ez hiányzott- motyogtam úgy, hogy a tanár ne hallja.

-Elnézést nem halottam jól, tán mondott valamit a kisasszony?

-Nem mondtam semmit Tanár úr.- vágtam rá.

-Remek akkor még esetleg ma elkezdi? Kérem meséljen nekem az kötőszövetekről hiszen előző héten feladtam, hogy mire elkezdjük tanulni olvassak legalább át.

-"Baszki"- gondoltam magamban.

-Na had halljam.

-Szóvaaal....az emberi testben is megtalálható. A csontokat az izmokhoz köti.... öhmm.

-Leginkább az izmokat a csontokhoz de mindegy igen hallgatom tovább.- mondta unott arcal a tanár.

-Laza szerkezetű, sejtekbe rendeződött a sejtek nem fekszenek szorosan egymás mellé, közöttük sejt közötti tér található, amit kötőszöveti rostok és alapállomány tölt ki... szervek és szervrendszerek összetartásában játszik nagy szerepet.- mondtam majd elhalgattam mivel semmi más nem jutott eszembe.

-Rendben most az egyszer elnézek a kis késése fölött de utoljára. A felelete meg 5-ös leülhet.- mondta a véget egy kis mosollyan a szája szélén zárta.

-Köszönöm istenem.- mondtam magamban magamban.

Leültem és padtársam aki egyben a legjobb barátom is megrúgta a sípcsontomat.

-Mivan?- kérdeztem miután a rúgás helyére kaptam a kezem mivel mért is finoman csak megbökött volna.

-Ezt meg, hogy csináltad?- kérdezte arcomat fürkészve.

-Mit, hogyan csináltam?

-A feleletet!

-Egyszerűen. Az egészet a laptopjáról olvastam. Ma vesszük gondolom ki akarja vetíteni.

-Hihetetlen mekkora mázlid van mindig te lány.- nevettünk mindketten halkan.

Mikor vége volt az órának elindultunk a szekrényeink felé mivel tesi volt a következő óra. Elővettük a tornazsákunkat majd megindultunk az öltözők felé. Beléptünk és egyből megcsapott az a tipikus dezodor szag ami a lányöltözőkben szokott lenni. Átöltöztünk és kimentünk leülni a padokhoz, hogy várjuk amíg a tanár ide ér. Elkezdtünk beszélgetni mikoris hozzánk csapódott Noah a harmadik tagja a kis csapatunknak.