Anime oneshot →ZÁRVA←

Maffia vezér Bakugo x Reader

_egy_marker_25_ kérésére. Jó olvasást, remélem, hogy tetszeni fog.

A nevem (T/N), és hivatásos hős vagyok.

A feladatom az volt, hogy találjam meg az ex hőst Bakugo Katsukit aki csatlakozott Japán egyik Maffia csapatához, majd vezérük lett.

A bandába beépültem egy éve. De van egy kicsiny kis baj... Nem akarom már a banda vesztét, hiszen itt végre megbecsülnek. Ezalatt az egy év alatt mondhatni mindenkivel össze barátkoztam, de a legjobban talán Kirishimával.
Időm nagy részét vele töltöm, általában billiárdozunk, kártyázunk vagy nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztunk, ahogy most is.

Kirivel a bárpultnál ültünk három üres üveg Jägermeister társaságában, és a nagy semmin röhögtünk, mint a veszett hiéna. Deku mellettünk már olyan ideges volt miattunk, hogy egy kézzel porrá törte az üres poharat amelyet szorongatott.

-Kacchan! Csinálj már valamit (N)-el és Kirishimával amielőtt megölöm őket!-

*Író szemszöge*

Bakugo dübörgő léptekkel ment be a bár helyiségébe, és a már földön fekvő férfira, és nőre szegezte vörös íriszeit.

-Édes, drága jó Lucifer.... Mi a fasznak kell ennyit inni mindig?!-

Bakugo először a fiatal férfit vitte el a szobájába, majd a nőért indult.
A fiatal nőhöz érve, óvatosan menyasszonypózba emelte, és úgy vitte be, a férfi a saját szobájába.

*Time skip*

~Reader szemszöge~

Felébredve, kellemes vanília illat fúrta be magát az orromba, melynek köszönhetően felültem....volna ha két erős kar nem tart vissza. Magam mellé pillantva vettem szemügyre a fogvatartóm, Bakugo feküdt mellettem, a homloka a mozdulataim miatt ráncba futott, és kelletlenül felmordult.

-Maradj már nyugton, te idegesítő hős...-

Kétségbe esett tekintettel néztem rá, miközben kinyitotta a szemeit.

-M.. mégis honnan...?-

-Részegen elmondtad... (N)-

-I.. igen?- félve néztem a szemeibe, melyekben egy csepp idegességet sem tudtam kiolvasni.

-Még mindig le akarsz minket buktatni?-

-Nem, csak melleted, Kirishima, és Deku mellett akarok maradni. Nem árullak el titeket soha, ígérem. Ugye megbízol bennem?- néztem rá kétségbe esetten.

-Ha akartál volna már rég elárulhattál volna.-

-De nem tettem meg és nem is foglak, mert beléd szerettem.-

Katsuki csak közelebb húzott magához, és a nyakamba fúrta az arcát.

-Ezt nagyon utálom benned. Teljesen legyengítesz.-

Sajnálom, hogy ennyire rövid lett, de remélem azért tetszett.