Azt teszek, amit akarok. Oda megyek, ahova akarok. Ez a fajta szabadság a legtöbb ember számára természetes és a legtöbbnek nem is kell küzdenie érte. De mi van akkor, ha a legnagyobb bandavezer rakja rád a nyakörvét?
Kiderül, hogy, bár Lara rendőr...
- A-a hu-húgom...- dadogta a fiú. - Nem! Nekem csak két testvérem van, egy bátyám és egy húgom. És mindkettő külföldön. Te nem lehetsz a testvérem. - De igen, az vagyok.- fordult most felém.- Az álmok, amiket látsz... igaziak. A-a szőke nő az édesanyánk! Mr. Kim pedig... Ő pedig az apánk. - Nem lehet! Az én családom szétszakadt. Én...- úgy éreztem, minnél gyorsabban lélegzem, annál kevesebb oxigén jut a tüdőmbe. Azt kívántam, bárcsak lennék ájult, mint barátnőm. - Lara, apánk rendőr volt, de sok köze volt a maffiához is. A nagyapánk híres bandavezér volt, és miután Mr. Kim feleségül vette anyánkat, megörökölte a klánt az apósától. Neked akarta adni az irányítást, de te az igazság megszállottja voltál, hiába próbált úgy nevelni, mint engem vagy Jimint, te mégis a becsületesebb utat választottad. A régi ház, ahol együtt éltünk mind: te, én, a másik két testvérünk, a szüleink, a nevelt gyerekek... De te semmire sem emlékszel, mert... - Mert?! Erre is van magyarázatod mi? És mi van, ha hazudsz? Kihasználod, hogy nem emlékszem és becsapsz!- néztem rá vádlón. - Lara ez...- kezdett bele újra, de megrázta fejét, s változtatott stílusán.- Egy maffia család tagjának lenni nem könnyű és nem is veszélytelen. Mikor forrósodni kezdett a talaj, anyánk megszökött apánktól és vitte magával a három gyerekét is. Én épp nem voltam veletek azon a nyáron, úgyhogy nem vitt magával, ezért voltunk külön annyi évig. Aztán súlyosodott a helyzet, apánk megtalálta az ellenség által meggyilkolt anyánkat. A testvéreinket pedig Észak- Koreába vitték. Téged az utcán találtak meg. Be voltál drogozva. Majdnem meg is haltál. Ha nem hiszed, jusson eszedbe, hogy bizonyos gyógyszereket nem szedhetsz, mert elvileg allergiás vagy. De, ha jobban megnézed, olyan gyógyszerekről van szó, amik függőséget okoznak és hasonlítanak azokhoz a drogokhoz, amiket neked adtak be annakidején. Ezért nem emlékszel, drog túladagolás. És, ha ez nem elég bizonyíték, akkor nézd meg a leleteidet! A drog évekkel később is kimutatható a szervezetben akár egyetlen hajszál segítségével. Szereztem anyakönyvi kivonatot is. És a testvéreink, szerinted, hogyan kerültek oda ahova? Az ellenség csempészte őket át a határokon. Nem tagadhatod, nincs értelme. Minden itt van!- mutatott fel egy csomó papírt.- Lara... - Hallgass Jungkook, hallgass...- tapasztottam kezeimet füleimre. Szemeim megteltek könnyekkel, de letöröltem őket. Mellkasom fájdalmasan nyilallott minden levegővételemnél, az összes izmom nehéznek tűnt s a talpon maradás is kihívásnak bizonyult.- Csak fogd be, Jk, fogd be...- suttogtam halkan, félig elfordulva tőle. - Ennyi elég lesz Kook. Túl sok volt ez így egyszerre. Vidd be a dolgozóba. Hamarosan megyünk mi is.- hallottam meg Jimin halk, dallamos hangját egész közelről, de nem néztem fel. S mikor Jungkook segíteni akart, ellöktem őt. - Megyek magamtól is.- morogtam. A dolgozóban sokáig vártunk Jiminékre. Ez idő alatt Kook megpróbált normálisan kommunikálni velem, de nem engedtem. Nem akartam ránézni se, tudtam, hogy a kiskutya szemeivel azonnal célt érne. Hogy minnél jobban figyelmen kívül tudjam hagyni a fiút, nekiálltam a dolgozó szoba tanulmányozásának. A vörös, arany színű szőnyeg és a sötét barna bútorok épp olyanok voltak, mint az összes többi helységben, melyek hűen tükrözték Jimin perverz énjét, de itt, a polcokon nem csak vaskos könyvek pihentek, hanem akták is. A könyvek régiek voltak s megviseltek, látszott rajtuk, hogy nem csak álltak egyhelyben évekig, hanem forgatták és szerették őket lapozgatni, olvasni. - Jól van Jungkook, mutasd meg neki őket.- intett Jimin, észre sem vettem mikor vonult be a csapattal. Jelen volt Yoongi és a fő emberei: Seonghwa, Mingi, Yunho, San, Woyoung, Hongjoong, Yeosang és Jongho, továbbá Jimin csapatának egy része: Jin, Namjoon, Taehyung, Hoseok, JinJin, Rocky, Sanha, Eunwoo, MJ, Moonbin, Soobin, Taehyun, Kai, Beomgyu és Yeonjun. Szép nagy hallgatóság. - Itt van a születési bizonyítványod, rajta a szülők neve, a bátyádé és az enyém. Ez itt a drog teszt eredménye. Továbbá az útlevelek még kiskorodból, meg néhány családi kép. És a mostani DNS teszt eredményei...- pakolta le sorba elém a rakás papírt Kook, de egyikre se vetettem egy röpke pillantást sem, csak a képekre. - Ennyi?- pillantottam fel a kezeit tördelő srácra, mire bólintott.- És tudod mekem mim van?- kezdtem látszólag nyugodtan.- Egy babakori kép az idősebb bátyámról és a halotti bizonyítványa!!- ajkaim remegtek az elfolytott sírástól.- Mr. Kim azt mondta, hogy a nagyapánk sok illegális dologban részt vett és az ellenségei végeztek anyánkkal és veled, azaz Byun Baekhyun apja. Ezért lettem rendőr! Ezért álltam mindig az igazság oldalára! És húsz év után jössz te és benyögöd, hogy hiába szenvedtem, hogy évekig ott volt az orrom előtt, amit kerestem! Ennek tetejében a nevelő apám, az igazi apám, ráadásul ex bandavezér! Van még valami?! Esetleg kiderül, hogy fiú vagyok vagy, hogy van egy gonosz ikertesóm?! - Lara kérlek...- lépett közelebb s óvatosan megölelt. Egy pillanatig tétováztam, majd visszaöleltem, de csak azért, hogy ellophassam fegyverét. - Nem ismerlek Jeon Jungkook.- szegeztem neki a pisztolyt mellkasának.- Nem ismerlek téged. Csak azt tudom, hogy Jiminnek fontos vagy. És, ha nem engedsz el engem és a barátnőmet Park, akkor ezt az embert lelövöm! És ne gyere azzal a dumával, hogy "Te jobb vagy ennél.".- hallgattattam el, mikor szólásra nyíltak ajkai.- Te is jól tudod, hogy hány semmirekellőt öltem meg, mégegy nem okoz gondot. Szóval gyerünk!- Jimin lassan felemelkedett székéről és nyugodtságot erőltetett arcára. - Ne csinálj hülyeséget. Tedd le a fegyvert.- szólt lassan, kimérten formálva a szavakat. - Lara! Dobd el!- szólt Yoongi is, elővéve fegyverét. Egy pillanatra felé fordultam és rálőttem pisztolyt tartó kezére, hogy ne fenyegethessen barátnőm életével. Aztán újra Kookra céloztam. - Tényleg megölnéd a bátyádat? Képes lennél rá? Egy sebesült kutya mellett sem tudsz elmenni bűntudat nélkül. Így is sok az álmatlan éjszakád. Ne tetézd bűneidet. Te tényleg nem vagy ilyen.- szónokolt Jimin, s fél szemből láttam, hogy közeledik. - Maradj ott!- kiáltottam rá, de továbbra is nyugodtan lépkedett felénk, s a következő pillanatban elkapta karomat. A hirtelen mozdulat miatt véletlenül meghúztam a ravaszt, de a fegyver nem sült el. - Csak egy golyó volt benne.- felelt Jungkook értetlen tekintetem láttán. - Még szerencse!- morgott Jimin.- Tudod mi a dolgod.- biccentett a fiú felé, aztán velem együtt elindult az ajtóhoz.- Te most velem jössz! - De Seulgi... - Jin, vigyázz rá, senki sem érhet hozzá!- parancsolta, rám se nézve, s többet nem is szólt, míg el nem értünk szobájáig. Ott becsapta mögöttünk az ajtót és egy gyors mozdulattal kulcsra is zárta. - Jimin...- motyogtam, mire megfordult. - Annyira bosszantó vagy.- suttogta, s egy lépéssel bezárta a köztünk lévő távolságot, a fal és maga közé préselve engem.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
